Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

hévízi keresztes testvére és onnan Budára költözött patrícius. A commendatori, majd prépostsági korszakban — de valószínűleg már korábban — az egyházi földesúr gazdasági kiváltságokkal akarta saját érdekében népeit segíteni. A cenzuson, ajándékokon és az egyházi tizedeken kívül lényegében más teher nem sújtotta a hévízi lakosságot, amely így gazdasági téren nem volt a budai polgároknál rosszabb helyzetben. Kétségtelen, hogy egy jobbágy számára nagyon vonzó lehetett a Hévízre költözés. A városi szabadságjogok teljes, majd később részleges hiánya következtében persze később átköltöztek Budára. Buda ezen közelsége kényszerítette a földesurat engedékenységre, és tette egyben szükségtelenné a jobbágyok megmozdulásait.

501 Buda és a hévízi földesúr között viszonylag kevés ellentét, de annál több közös érdek volt: a vásár és révvámmal mindkettőt egyaránt sújtották az apácák és a káptalan. Nem valószínű tehát, hogy Budára szökő jobbágyai miatt a földesúr vállalta volna az összetűzést a várossal, így hát saját igazgatási jogai szigorú érvényesítése mellett inkább gazdasági téren könnyített jobbágyai sorsán. 501 Érdekes analógiát szolgáltat a hévízi földesúr és jobbágyai viszonyához a középkori Paris története. Külvárosai szintén — akár Hévíz — egyházi testületek birtokában voltak. Ezek közül pedig pl. a Saint-Germain-des-Prés apátság saját bourg-ja lakosait olyan kiváltságokkal látta el, amelyeket még a főváros királyi polgárai sem élveztek. Nyilván azért, hogy így akadályozzák meg polgáraiknak a királyi városba költözését. Lavedan, P. : Les villes françaises. Paris, 1960. 49—50. 170