Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
Mezőgazdaság 449 kapás 10 22,7 összesen 10 22,7 Mezőgazdasági ipar 449 a korcsolyás 1 2,3 összesen 1 2,3 Értelmiség 450 deák 3 6,8 hegedűs 2 4,5 lantos 1 2,3 összesen 6 13,6 Egyházi szolgálat 451 harangozó 1 2,3 összesen 1 2,3 Összesen 44 44 100 100 A kimutatás az ipari foglalkozások túlsúlyát bizonyítja. Igaz, ez az arány csak a foglalkozást jelentő neveknél áll fenn, és lehet, hogy a többi személy egészen más foglalkozást űzött, de még úgy is kedvező a kép. Igaz, az itt feltüntetett iparágak elsősorban olyanok, amelyek a mezővárosokra jellemzőek. Pontosan ugyanaz áll fenn Felhévízen, amit Székely György Szegedre mutatott ki : nincs pékipara, posztóipara, és nincsenek céhjei. 452 Ez azonban csak felületi észlelés, találkozunk ugyanis olyan jelenségekkel, amelyek mutatják, hogy a hévízi ipar különleges helyzetű volt. Saját szövőipara ugyanis valóban nem volt, de területén működtek a budai takácsok kallómalmai ; saját péküzeme nem volt, de Hévíz központjához közelebb volt a budai zsemlyesütő szentpéteri műhelye, mint ugyanannak hévízi malma. Jelentős bőrfeldolgozó ipara volt (ezt épp úgy vehetjük mezővárosi, mint városi iparnak), csakhogy ez sem hévízi, hanem Buda-külvárosi kézben volt. Viszont vannak olyan iparágak, illetve foglalkozások, amelyek különösen jellemzőek Hévízre. Ilyen például az általunk egészségügyi iparnak nevezett borbély és fürdős mesterség, melyek jelentősége érthető a hévízi fürdők miatt. Másik ilyen, mezővárosokban ritka foglalkozás a hegedűs és a lantos. Ezeket nyugodtan az értelmiséghez számíthatjuk, hiszen feltehetően deákműveltséggel rendelkeztek (vö. Tinódi Lantos Sebestyén). A zenészeken kívül több deák is élt itt, és így viszonylag jelentős értelmiségi rétegről beszélhetünk. 45 * 449 Kapás Albert, Balázs, Kelemen, Mihály és Márk: szőlőik vannak, V. dézsm. — Kapás Fülöp, István, két Péter és Simon, szőlőik vannak. 1505 : Dl. 38658. 449a Korchylas János, szőlője van. 1505 : Dl. 38658. 450 János deák, 1510: Dl. 26131, — Lőrinc deák háztulajdonos, V. dézsm. — Nagybányai Ferenc deák felesége útján házat és szőlőt örököl, 1516: Prot. Bud. 384—385. — Hegedűs György szőlője van, Hegedűs Benedek özvegye, szőlője van, Lanthws Lőrinc szőlője van, 1. mind a V. dézsm. 451 Harangozó Benedek, szőlője van. V. dézsm. 452 Székely Gy. : Vidéki termelőágak és árukereskedelem a XV— XVI. században. Agrártörténeti Szemle, 1961. 325. L. még uo. 322. stb. 453 Gerézdi Rábán : A magyar világi líra kezdetei. Budapest, 1962. 19. skk., 119. skk. — Az értelmiség szerepére utal, hogy a XV. század végén két hévízi, Ferenc és Bálint tanul a krakkói egyetemen. Schrauf K. : A krakkói magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke (Magyarországi tanulók külföldön III.) Budapest, 1893. 5,8, 57, 64—65. Bálintból baccalaureus is lett. 160
