Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

Mátyás nevű ötvösének adta, most tőle elvéve malleatoriumot épített benne. Régen a budai külvárosi takácsok évi 16 Ft bért fizettek a malom után a káptalannak.

345 Egy 1487. évi oklevélben ezt a malmot „hámor, sive officina fabrilis regie maiestatis" néven említik, azonban 1503-ban újból a káptalan birtokában van, 1516-ban pedig felső és nagyobb malomkerekét bérbe adja a káptalan Babochay János budai külvárosi zsemlyesütőnek, azzal a feltétellel, hogy kőépületekkel köteles helyreállítani a malmot. Évi 20 Ft bérrel tartozik.

346 Lefelé a szigeti apácák malma szomszédos a káptalanéval, amely mellett az apácáknak még egy malma van. A káptalani malom melletti malmot 1487-ben Báthi György pesti bíró és volt királyi sókamarásnak adják zálogba 200 arany Ft-ért hat évre. 1503-ban viszont az apácák a budai városi tanács előtt előadják, hogy a malom eddig Zsemlyesütő Gáspár budai esküdtnél volt zálogban, azonban Zegedy Pál pesti bíró 200 arany Ft-ért kiváltotta. Most újból átadják Zsemlyesütőnek, de bérletképpen, évi 24 Ft bérért.

347 Ezzel kapcsolatban kezdődnek azután a nagy malomperek. A malompereknél az óbudai apácák malmai okozták többnyire a zavart (vagy nekik okoztak mások). Ők újabb malmokat akartak itt építeni: így például a nyolcvanas évek elején egy Dus István nevű szentfalvai mesterrel állapodnak meg — Kisvárdai János jobbágya — ugyanis malmot akartak építtetni másik malmuk mellé. Dus felvett 23 Ft-ot, de a malmot nem készítette el.

348 1497. április 24-én az óbudai apácák egyik javításra szolgáló malmukat azzal a feltétellel adták át Péchy Miklós budai külvárosi mesternek, hogy az köteles kijavítani. Ez a malom úgy látszik a régi Stainmullel azonos, mert a Hévízfőnél állott. Utána a (pa?).".. pyros malom következik.

349 Péchy más adatok szerint szintén zsemlyesütő volt. Az első malomper 1502-ben kezdődött. Az óbudai apácák panaszt emeltek Zsemlyesütő Gáspár ellen, aki elmozdította az apácák vízlefolyását és magasabbra emelte, aminek következtében a malom nem őröl. A per folyamán derül ki oka a vallomásokból: hogy magasabb lévén a vízlefolyás, visszafolyt a víz az óbudai apáca-malomba. Az uralkodó ebben az ügyben parancsot adott ki Buda, Óbuda és Felhévíz városoknak, végül pedig a nádori ítélőmester hallgatta ki a tanukat, számszerint huszonhármat. Ezek a következők: Sárközy Máté felhévízi bíró vezetésével két hévízi esküdt és tizenöt itteni polgár (köztük egy fürdős), továbbá öt budai polgár: Péchy Miklós és Benedek zsemlyesütők, Péchy szolgája és két csapó. Érdekes adalékot örökítettek meg a vallomások: Mátyás király annak idején a Hévízektől csatornát akart ásatni a hegyeken keresztül, hogy a melegvízeket a budai vár alatti halastóba vezesse. A mester, aki a munkát elvállalta, megkezdte ugyan, de azután megszökött. Elmondották a tanúk, hogy Gáspár malmát erdetileg Péchy és Benedek birtokolta. Már Péchy idejében új kanálist készítettek, és az eredetileg egykerékkel működő malmot kétkerekesre építették át, majd átvágták az óbudai apácák malomkereke feletti falat, és ezáltal a víz esése kisebb lett. Végül szó van egy néhai Zsemlyesütő András malmáról is.

350 A nagy pernek azonban nem sok haszna lehetett. 1509. március 8-án újból eltiltják a budai Szentpéter-templom mellett lakó Zsemlyesütő Gáspárt az óbudai apácák a malom vizének felemelésétől.

351 Ugyanebben az évben egy váci malomépítővel restauráltatták hévízi malmukat az apácák.

352 345 Jászói kvt. hiteleshelyi lt. Prot. ant. (A) 32. 1. Mályusz E. reg. a BTM-ben. 346 1487: Dl. 19334. — 1503: Dl. 21148. — 1516: Knauz N. : A budai kpt. reg. 107. sz. — Buda város ezt megerősíti: 1518: uo. 114. sz. Mátyás hámorára 1. még: Elekes L. : Mátyás és kora, Bp. 1956. 124. 347 L. a 346. j. 1512. február 25-én György mester zsemlyesütőnek és budai esküdtnek adják bérbe: DL 22279. 348 1481: Dl. 18572. — 1483: Egyet. kvt. litt, et ep. or. 669. Elekes L. : i. m. 99. 349 Dl. 20563. 350 1503: DL 22546. 351 Dl. 21905. 352 Dl. 21930. 133