Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
repleturam si ve aggerem cuiusdam piscine sive lacus aquam calidam in se continentem". 293 Ezekhez az adatokhoz két irodalmi utalást fűzhetünk: Oláh Miklós a Szentlélek-ispotályt oda helyezi „in quo thermae salubres erumpunt", 294 Wernher György viszont úgy tudja, hogy a hévízi fürdők egy részét kórháziaknak nevezik a közeli ispotályról. 295 Ezen adatok alapján nagyjából pontosan meg tudjuk határozni az ispotály helyét. Az adatok egybehangzóan a hévízfőnél, a Malomtó felett, ott, ahol a meleg vizek előtörnek, helyezik el. Ezek szerint csak a Malomtó oldalában épülhetett fel, részben a hegyoldalra támaszkodva. Közvetlenül a tó felett nem lehetett, mert itt nagyon meredek a hegyoldal. Valószínűleg a tó és az ispotály között terült el szőlőjük, illetve kertjük. 296 Bár a malmokat (és az ispotályt is) gyakran Buda város területére helyezik, az a tény, hogy első helyrajzi adatunk a szomszédos malmot királyinak, és a szentjakabfalvai királyi birtokhoz tartozónak mondja, azt jelentheti csak, hogy az ispotály maga is királyi területen épült, feltehetően királyi alapításként. Az ispotály azonban igen korán, legkésőbb a XV. század elején Buda város kegyurasága alá került. Európa-szerte ez volt a fejlődés útja. Igaz, az ispotályokat a felebaráti szeretet gyakorlására kezdetben az egyházak alapították, és egyházias jellegüket akkor is megtartották, ha maga az alapító világi volt. Az ispotályokban működő szerzetesrendek, vagy esetleg világi papok is, igen magasfokú egyházi exemptióval rendelkeztek. Az ispotály papja olykor plébánosi jogkört is kapott. 297 A városi ispotályok fejlődését elősegítette, hogy tekintélyes birtokaik voltak, különösen malmok terén. 298 Nálunk is hasonló volt a helyzet. 299 E vagyon ellenőrzésének igénye, de más egészségügyi és szociális szempontok is lassan, Európaszerte arra bírták a polgárságot, hogy átvegye az ispotályok irányítását. 300 Elsősorban a gazdasági ügyekben; továbbá gyakorolták a kegyúri jogot, beleszóltak az ispotály egyházi vezetőinek kijelölésébe, sőt gyakran teljesen szekularizálták. 301 Mindez véleményünk szerint nemcsak a vagyon irányításával függött össze. Persze ez sem volt lényegtelen, hiszen az ispotály felügyeletével megbízott patrícius saját vagyonát növelhette. Komolyabb indítéknak érezzük az egészségügyi szempontokat (epidémiák esetén a betegek elkülönítése) valamint a szociális meggondolásokat, amelyek kívánatossá tették az ispotály feletti felügyelet megszerzését. A többnyire a város falain kívül elhelyezett ispotályok 302 betegek és munkanélküliek gyülekezetei voltak. A városi patriciátus számára állandó veszélyt jelenthettek ezek az összetömörített munkanélküliek. A Szentlélekrendi ispotályok a római rendfőnöktől függtek és nem tartoztak a városi plébános ellenőrzése alá. Ez is sértette a tanács érdekeit, mivel a plébános a város kegyurasága alá tartozott. Talán nem véletlen, hogy a XVI. század elején a bécsi rendház magistère, a páduai származású Filippo Torreano, aki egyben a magyar rendtartomány felettese is volt, prédikációiban Luthert megelőzve harcolt a búcsú és kép293 Dl. 22131. (vö. Dl. 22136, 22132 stb.) 294 Olahus, N. : Hungária-Attila. Caput V. (Eperjessy—Juhász-féle kiadás, Budapest, 1938. 10.) 295 Wernher, G. : De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation. (Schwandtner : Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. I. k. 1746.) 848—9. 296 Zolnay L. egy kéziratos tanulmányában foglalkozik az ispotály helyével. Megcáfolja azokat az irodalomban több helyen található feltevéseket, melyek szerint a Szentlélek-ispotály Óbuda felett lett volna. (Ezt azonban már Gárdonyi A. is helyesen látta: Óbuda és környéke, 583.) Zolnay szerint az ispotály mai Lukács-fürdő helyén állott Császármalommal lenne azonos. Ez a feltevés azonban ellentétben áll okleveles adatainkkal. 297 Feine H. E. : i. m. 372. — Plöchl W. : i. m. II. k. 154. 298 Gesch. d. St. Wien, II/2. k. 691. — A Wien és Schwechat folyókon álló malmok zöme a bécsi ispotályok birtokában volt. 299 A Szentlélek-ispotály malma Pazandukon volt: Gárdonyi A.: Óbuda és környéke, 584. — a magyarországi ispotályok birtokaira 1. Pásztor L. : i. m. 58. skk. 300 pásztor L. : i. m. 51. skk. — Somogyi Z. : i. m. 64. — Feine H. E. : i. m. 372., 301 Számos adatot gyűjtött erre Pásztor L. és Somogyi Z. : i. m. ; . ; : 302 Planitz H.: i. m. 243. ..,.„-•* 126