Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Tarjányi Sándor: Előszó : a Budapesti Történeti Múzeum 75 éve 7-10

A Vármúzeum Szentháromság utcai épületébe fog költözni a Károlyi-palotából az os­és Ókortörténeti Osztály több mint százezer darabot számláló leletanyagával együtt. így a Budapesti Történeti Múzeum fontos osztályai közel kerülnek egymáshoz, ami mind tudományos-elméleti, mind szervezeti-igazgatási szempontból komoly fejlődést jelent az intézmény eddigi helyzetéhez képest. A Szentháromság utcai épületben lehetőségünk nyílik egy 4—5 termes időszakos kiállítási helyiség létrehozására is, amely alkalmas lesz kisebb gyűjtemények, az új szerzemények, évfordulós téfnák kiállítására, amelyre eddig megfelelő termek hiján nem volt lehetőségünk. A Kiscelli Múzeum épületében eddigi elképzelésünk szerint a modern képzőművé­szeti anyag marad, azonkívül a város XVIII— XIX. századi nagyméretű képzőművészeti alkotásainak raktárai. De ugyanakkor Óbuda jelentős művelődési intézményévé is válhat a háborús károk helyreállítása után. Továbbra is fontos szerepet fog betölteni az Aquin­cumi Múzeum, amelynek korszerűsítése, nemzetközi súlyának megfelelő rekonstruálása és konzerválása az előttünk levő időszak igen fontos feladata. E jelentős épületeink mellett továbbra is fenntartjuk az eddigi „in situ" kiállító helyeinket: a Korvin Ottó utcában, a Március 15. téren, a Kapisztrán téren, a Flórián téren stb. Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága intézményünket bízta meg azzal, hogy készítse el a Budapest Története c. négykötetes összefoglaló munkát, össze­állításánál felhasználjuk a Tanulmányok Budapest Múltjából c. sorozat (1932—1963., I— XV. kötet), és a múzeum évkönyve, a Budapest Régiségei (1889—1963., I— XX. kötet) tudományos eredményeit, és a mintegy nyolc év óta folyó várostörténeti anyaggyűjtést. A művet részben az intézmény tudományos munkatársai, részben más, a témával foglalkozó történészek írják. Az I. kötet mintegy előtörténetként a főváros területén élt népek törté­netét tárgyalja a honfoglalásig, majd a középkori Óbuda, Pest és Buda történetét 1541-ig. A II. kötet a török hódoltság időszakával, majd az 1686-os felszabadítás utáni várostörté­nettel foglalkozik 1848—1849-ig. A III. kötet a kapitalista nagyváros létrejöttét tárgyalja egészen az 1918—1919-es forradalmi időszakig. A IV. kötet a Horthy-korszak várostörté­netét, s az 1945-ös felszabadulás utáni fejlődést, továbbá a szocialista nagyváros kialakulá­sának kezdeti eseményeit foglalja össze. A mű megírása az intézmény eddigi tudományos munkája által létrehozott részeredmények összefoglalását jelenti. Elkészítése lényegében a várpalotai kiállítás rendezésével egyidőben történik, tehát a következő 4—5 év előttünk álló feladata. Gondot kell azonban fordítanunk az eddig kevésbé fejlett részlegek fejlesztésére, illetve fejlesztési lehetőségeinek megteremtésére is. Mert bár intézményünk munkája tartalmában és módszerében fejlett régészeti, várostörténeti kutatásokra támaszkodik, az új- és legújabb korra vonatkozó, s mai életünket tükröző tárgyi emlékek és dokumen­tációs anyag gyűjtése még csak a kezdeteknél tart. Itt még a kutatás problémáinak mód­szere, kialakítása is a közeljövő feladatai közé tartozik. Az új- és legújabb kor emlékanyagának gyarapítása eddig elhanyagolt területek doku­mentumait vonja be majd a gyűjteményünkbe. A főváros mai életét ábrázoló képzőművé­szeti anyag gyűjtése mellett megkezdtük a múlt század második felétől kezdődően az ipar­és gazdaságtörténetre vonatkozó emlékek gyűjtését. Ezenkívül a főváros népességének, főleg az élet- és munkakörülményeire vonatkozó dokumentumok gyűjtésével akarjuk a Budapest Történeti Múzeum munkáját a fejlődő szocialista nagyváros társadalmi igényeihez alkalmazni. Amellett természetesen tovább folytatjuk az értékes városképi-várostörténeti fejlődést bemutató dokumentumok gyűjtését, feldolgozását. Gyűjtési, konzerválási, őrzési módszereinkben lehetőségeinkhez képest igyekszünk korszerű módszereket alkalmazni, pl. filmfelvételekkel rögzíteni eseményeket, vagy a modern anyagok használatát bevezetni a rekonstruálásoknál, konzerválásoknál. E feladatok megoldása magasabb színvonalra emeli majd a múzeum tudományos és népszerűsítő tevékenységét és lehetőséget nyújt arra, hogy a negyedik negyedszázadot még az eddiginél is maradandóbb eredményekkel köszöntse a múzeum kollektívája. TARJÁNYI SÁNDOR 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom