Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
népeket a hévízi, a királynéiakat a várhegyi kúriából igazgatták. Nem ismerjük a hévízi kúria építési idejét, mert elnevezése, Béla király kúriája, épp úgy jelentheti, hogy Béla építette, mint azt, hogy Béla adományozta el. Az építési idő tisztázásánál nehézségeink vannak a Kammerhof, a királynéi kúria esetében is. Ugyancsak problematikus Buda és Hévíz területi elválasztásának időpontja is, csak annyit tételezhetünk fel, hogy ez a Mária-kápolna, a későbbi városi főplébánia építésével függött össze. Irodalmunkban vitatott a Mária-egyház, a mai Mátyás-templom építési ideje. 89 Mi egyik előző tanulmányunkban Gerevich Lászlóra hivatkozva felvetettük annak lehetőségét, hogy esetleg a tatárjárás előtt épült, hiszen területén román stílusú kövek is előkerültek. Jankovich tanulmánya is megerősített ebben a véleményünkben, hiszen szerinte régi típusú, plébániakörzettel bíró királyi kápolnákat ekkor már nem létesítettek. 90 A jelek tehát amellett szólnak, hogy valóban megelőzte volna 1241-et. 91 Nem keletkezhetett azonban az 1210-es évek előtt. Láttuk ugyanis, hogy a Szent Jakab-templom 1212 és 1247 között épült, és hamarább vált függetlenné Felhévíztől, mint a Mária-egyház. Valószínű tehát, hogy építése megelőzte a Mária-templomét. Feltehetően II. András uralkodása végén, vagy IV. Béla uralkodása első évtizedében épült. Más nyomok is utalnak arra, hogy ebben a korszakban Budapest területén a településben bizonyos változások következtek be. 1218-ban Pesten még jelentős számú mohamedán (volgai bolgár) élt, 92 akikről Rogerius már nem tud. A pesti németek a harmincas években tűntek fel, egyidőben a kelenföldi szászokkal. Pest a harmincas években nyerte el városjogát, és kapott pecsétet, ami valószínűleg a németek idetelepülésével volt kapcsolatban. 1241-ben Pest Rogerius mester szerint már gazdag német település volt. 93 Ugyanebben a korszakban létesült Pest mellett Szenterzsébetfal va, a későbbi Szentfalva is. 94 Kialakulását és vele együtt S zent jakabfal va, vagy a városalapítást megelőző Buda alapítását nem helyezhetjük a tatárjárás után. A nagymérvű mongol pusztítás után elsősorban a meglevő települések benépesítésével, nem pedig új falvak létesítésével törődtek. 95 Tehát az 1230-as évekre tehetjük a Mária-templom, a Kammerhof és esetleg a Szombathely létesítését. Valószínűleg ebben az időben a Felhévízzel összeépült külvárosi terület már a Várhegy oldalában terjeszkedett, hiszen a Kammerhof helyzete szerint a hegyoldalt uralta. Ez a Hévízből kivált vidék ebben az időben kaphatta a Nova Buda elnevezést, hiszen az itt élő népek amennyiben nem rendelkeztek valami hospes-szabadsággal, vagy a budai királyi clitiumhoz, vagy ahhoz a királynéi 89 Csemegi J. a tatárjárás után épültnek tartja. À budavári főtemplom középkori építéstörténete. Bp. 1955. 10, 59. stb. 90 Kubinyi A. : Pecséthasználat. 126—127. 91 Meg kell itt jegyeznünk, hogy annak az 1255-ös oklevélnek a hitelességét, amely a templomot „construenda"-nak, építendőnek nevezi (1255. július 25 : Bp. O. I. k. 54.) Varjú Elemér kétségbe vonta. (Saját Szentpétery, Kritikai jegyzék példányában az oklevél regesztája mellé írt kéziratos széljegyzetben, most a mi birtokunkban.) Varjú ugyan állítását nem indokolta meg, de más nyomós indokok is gyengítik az oklevél hitelét. Ezekre újabban (1964 január) Kumorovitz L. B. mutatott rá Gerevich L. doktori disszertációjának opponensi véleményében. j 92 1218. május 16.: Bp. O. I. k. 16. — Vö. Gárdonyi A. : Buda és Pest. . 45. 93 1235 után Wernherus de Ouen pere : Bp. O. I. k. 23. skk. — 1240. március 25 : említik a maior pest-i theutonicusokat és a minor Pest-i saxo-kat. uo. 37. — Rogerius : -Carmen miserabile 16. c. : in magna et ditissima Theutonica villa, que Pesth dicitur, Szentpétery : Scriptores, II. k. 562. — Vö. még Kubinyi A.: Pecséthasználat 117, 125—6. — Gárdonyi A.: Buda és Pest 49, 57. 94 Csánki D. : Szenterzsébetfalva Pest mellett, Századok, 1893. 16—26. — Gárdonyi A. : A ferencvárosi pusztatemplom. TBM. I (1932) 60. — uő. : Középkori települések Pest határában. 22. Szenterzsébetfalva 1270-ben kap királyi kiváltságlevelet. (Szentpétery: Krit. jegyz. II/l. k. Budapest, 1943. 1960. sz.) 1235 előtt nem keletkezhetett: Fekete Nagy A.: Településtörténet és egyháztörténet. Századok 71 (1937.) 426. 95 Györffy Gy. : Einwohnerzahl und Bevölkerungsdichte in Ungarn bis zum Anfang des XIV. Jahrhunderts. Studia Historica, 42. sz. Budapest, 1960. 25—29. Az ország legjobban elpusztult területei közt szerepelt a váci és veszprémi püspökség, amelyek területén Pest és Buda épült. 100
