Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

határok a mai Bacsó Béla, Víg, Tolnai Lajos, Lévai Oszkár, Auróra és Nagyfuvaros utcáknak szabtak irányt. Ezek a szántók a keresztúri országút mellett feküdtek; ez volt a Népszínház utca első elnevezése. Az itteni szántók felparcellázása és beépítése általában a XVIII. század második felében, legkésőbb a múlt század elején megkezdődött, de összefüggő lakott területek csak vontatottan és rendszertelenül alakultak ki. A Bérkocsis utca, a Népszínház utca és a Rökk Szilárd utca közötti földek felparcellázása csak 1808-ban indult meg, akkor, amikor a napóleoni háborúk alatt keletkező infláció hatására az ingatlanforgalom megA Horváth Mihály tér környéke (Pacsirtamező) 1740 körül élénkült. Ezzel szemben a Bérkocsis utcától délre, valamint a Nagyfuvaros utca környékén már 1760-tól parcellázás alá kerülnek a szántók. A Nagyfuvaros utca és az Auróra utca közötti sávot Baader Pál és Buday Gábor szántói foglalták el, ezeket 1767-ben házhelyekre osztották fel, és II. József uralkodásának idejére már szorosan beépültek földszintes házacskákkal. A Nagyfuvaros utca, a Kisfuvaros utca, a Homok utca, az Erdélyi utca és a Mátyás tér által határolt négyszög viszonylag régi településnek adott helyet. E vidék első telepese Fodor Márton nevű zsellér volt, aki már 1730 körül itt talált otthonra. A következő ház 1746-ban épült, az Erdélyi utcai oldalon: „In der Ungarischen Gasse"; ez az utca tehát a Magyar utca volt:

9 Az itteni házak egy homokdombon épültek,

10 s első tulajdonosaik, nevükből következtetve, mind magyar emberek voltak. A Mátyás tér környéke a XVIII. században homokos pusztaság 334