Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Holl Béla: Pest-Buda polgárainak könyvkultúrája a XVII-XVIII. században = Die Buchkultur der Bürger von Pest-Ofen im 17-18. Jahrhundert 289-327

possessor-be jegyzéseknek intézményes gyűjtése és sorozatos publikálása Iványi Béla idézett munkájának folytatásaként. 2 Az inventáriumoknak az egyes könyvekre és írókra vonatkozó, gyakran homályos, hiányos vagy hibás jelzéseit igyekeztünk megfejteni és a jegyzetekben feloldani. Ehhez a munkához a közismert lexikonokon kívül Szabó Károly (Régi Magyar Könyvtár; a továbbiakban: RMK) és Petrik Géza (Magyarország Bibliográphiája 1712—1860.) bibliográfiáját, Ch. G. Jöcher (Allgemeines GelehrtenLexicon. I—

IV. Leipzig 1751.). Th. Georgi (Furopaeisches BuecherLexicon. I—

V. Suppl. I—

II. Leipzig 1742—1758.}, M. M. Lipenius (Bibliotheca reális medica. Francofurti 1679.), /. G. Meusel (Lexicon der vom Jahr 1750 bis 1800 verstorbenen Teutschen Schriftsteller. I—

XV. 1802—1813) és Szinnyei József (Magyar írók élete és munkái. I—

XIV. köt. Bp. 1891—1914) életrajzi és szaklexikonait használtam. — Az eredeti szövegek lelőhelye egy kivételével a Budapesti 2. sz. Állami Levéltár (Fővárosi Levéltár) budai és pesti iratanyagának (a továbbiakban: FLBuda és FLPest) „Inventaria antiqua", illetve ,,Testamenta et Inventaria" című kútfői. Az inventáriumokból kivett könyves adatok szövegét lehetőleg betűhíven közlöm minden helyesírási sajátságával, hibájával. Néhány állandóan előforduló rövidítést külön megjelölés nélkül feloldottam, illetve a könnyebb érthetőség kedvéért behelyettesítettem, így pl. a „d°" (= detto) helyett újra kiírtam a „Stück", ,,Buch", vagy a könyv nagyságát jelölő „in quarto", „in octavo" kifejezéseket. — Az egyes könyvek adatai az eredeti kéziratokban legtöbbször külön sorban, külön tételben, számozás nélkül szerepelnek. Az inventáriumok tulajdonosainak és az inventáriumokon belül a felsorolt könyveknek számozása tőlem származik. A dolgozat végére kívánkozó betűrendes név- és címjegyzéket azzal pótoltam, hogy a különféle inventáriumokban előforduló azonos szerzőjű vagy hasonló tárgyú könyvekre a jegyzetekben a leltárak belső számozásának felhasználásával utalok. — Ezen a helyen is megköszönöm Nagy Lajos és Vörös Károly értékes fáradozását, mellyel az eredeti kéziratok nehezebb helyeinek megfejtésében és az összeolvasásban segítettek. 3 Leonard Aigner. Foglalkozása „fürdős" („Bader"), fürdő-orvos. A Vízivárosban levő házát és a fürdőt (Das Hausz in der Wasserstadt sambt den Baadt mit Numéris 159, 160 et 161) összesen 12 640 forint 15 és fél krajcárra értékelték. Az 1728-ban felvett hagyatéki leltár szerint a pincéjében 168 forint értékű bor és 36 forintnyi pálinka volt. — Lelőhely: FLBuda, Inv. ant. Nr. 3. — 1—2: Az első két munka Adam Lonicerus XVI. századi neves frankfurti orvos műve. A Kreuterbuch forrása volt már Melius Juhász Péter Herbáriumának is. Vö.: Gulyás P., Magyar Könyvszemle. (1929) 1—8. — 4: A németeknél tisztelt Szent Walburga életrajza. L. még: 1, 10. — 5: Híres tábori felcser a XVII. század második felében. — 6: Johannes Hiskia Cardilucius holland származási! nürnbergi orvos. — 12: A szerző nevének olvasása nehéz és az azonosításra két feltevés kínálkozik. Az első: „Junken" = Johann Junkers, XVII. században élt német orvos, akinek egy nyolckötetes munkáját Riskovics József könyvtárában is megtaláljuk. Vö.: 20,6. A másik olvasat szerint: „Helvich" = Johann Helwig, (1609—1680) nürnbergi orvos. Vö.: Jöcher II, 1480; Georgi II, 234. — 13: Ridlin Vitus (1656—1724) neves német orvos, számos híres szakmunka szerzője. — 14: W. Hildebrand: Mágia naturalis, oder Kunst und Wunderbuch. A XVII. század első feléből. — 4 Élisabetha Bachmann, pesti gazdálkodó polgár özvegye. Meghalt 1785. márc. 14-én. — Lelőhely: FLPest, Testam. et Inv. Fasc. 2 Nr. 57. — 1: Johann Hübner: Zeitungs Lexicon. L- még: 16,8—9 és 20,50. — 7: Anti-Machiavellus seu Commentarii de Regno aut quovis Principatu recte et tranquille administranda. Argentínáé 1630. Valószínűleg itt német fordításban. — 9-10: L. még: 11, 12. 5 Bartholomäus Becker, budai borbély-felcser. Meghalt 1694. nov. 29-én. Könyveinek tanúsága szerint a Budát felszabadító seregben tábori orvos volt. A várban volt háza, hozzátartozó kerttel, a pincéjében kevés bora. — Lelőhely: FLBuda, Inv. ant. Nr. 52. — 1: Augsburgi gyógyszereskönyv. Sok kiadásban ismert. L. még: 3,7; 4,16; 4,20; 4,27. — 2: Frankfurti kiadásai öt fólió kötetben. — 3: Ulmban a XVII. sz. második felében élt orvos számos kiadást ért munkája. — 4: Qu. Curtius legelterjedtebb munkája: De rebus gestis Alexandri Magni. — 5: Joannes Frisius: Dictionarium bilingue latino germanicum. A XVI. századtól sok 316