Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Holl Béla: Pest-Buda polgárainak könyvkultúrája a XVII-XVIII. században = Die Buchkultur der Bürger von Pest-Ofen im 17-18. Jahrhundert 289-327
tára. Elsősorban a korabeli német szakmunkákat forgatta: sebészetet, szülészetet, általános gyógymódokról szóló műveket (Heilkunde, Heilmethode), gyógyszerészeti kézikönyveket és receptgyűjteményeket. Könyvei között akad anatómiai atlasz, sőt karakterológia is (Théophraste: „Characteres seu notationes morum vitiosorum"). 49 A külföldi szerzők közül az angol Richard Mead (Meadius), a bécsi orvosprofesszor, Anton Störck és Gerard van Swieten, Mária Terézia orvosügyi főnöke, a bécsi orvosiskola megalapítója nevével találkozunk. 50 Egyébként Bernath doktor a diagnosztika nehéz tudományát Andreas Tissotnak a korra annyira jellemző című munkájából igyekezett elsajátítani (Von den Krankheiten vornehmer und reicher Personen). 51 Reáliák iránti érdeklődésére vall, hogy orvosi tudását négy kémiai szakkönyvvel is igyekezett elmélyíteni. 52 Foglalkozott hidrológiával és a mezőgazdaság kérdéseivel is (2 stück Rei Rusticae). Hintójához bizonyára szép lovakat is tartott pesti házának gazdasági udvarában, és azok gondozását is könyvből tanulmányozta. 53 A gyengédebb érzelmek művészete, az irodalom és költészet iránt csak annyiban érdeklődött, amennyiben azt valami távoli kapcsolatba hozhatta szakmájával. Albert von Hallernak, a természettudós és fiziológus, de egyben költő és regényíró orvoskortársának verseskötete egymagában szerénykedett könyvespolcán. 54 Lényegesen más képet ad a század második feléből Riskovics József pesti orvos könyvtára. Nála hetvenhat címből a fele, negyvenegy az orvosi munka. Könyvtára szintén egészen modern. Csupán egyetlen szerzőt (Johann Junker) azonosíthatunk 1700 előttről. 55 A külföldi szerzőknek is jelentős része Riskovics kortársa volt. 56 Mint Bernathnak, neki is volt vegyészeti könyve. 57 Magyar vonatkozásban elsősorban a bázeli, majd 1770-től a nagyszombati, később budai egyetemen tanító Joseph Jacob Plencknek (1739—1807) alapvető munkáit kell Riskovicsnál számon tartanunk. Feltételezhetjük, hogy nemcsak kortársa volt, de egyetemi tanulmányain keresztül és bátyja, Riskovics Ferenc orvostábornok (Generalis, Regiminis Chyrurgus) révén személyes kapcsolatban is állt Plenckkel, aki 1783-tól a monarchia hadseregének fősebészi tisztét is viselte. 58 A magyar orvoskortársak írásai közül Riskovics megszerezte úgyszólván valamennyi jelentőset. 59 Orvosi érdeklődésére különösen két terület jellemző. Az első valószínűleg a nagyon elterjedt gyermekágyi lázzal kapcsolatos. A magyar bába-könyveken kívül még három külföldi szerzőt is tanulmányozott „de morbis mulierum". 60 Érdeklődését nyilván mindennapi orvosi tapasztalata vezette, és így talán egyik előmunkáló ja lehetett Pesten Semmelweiss Ignác fél századdal utóbb tett nagy felfedezésének. A másik betegségfajta bizonyos értelemben társadalmi vonatkozásokat sejtet. Könyvei között ugyanis három tételben összesen tizenegy munka (!) ,,de morbis venereis" foglalkozik. 61 Riskovics József könyvtára a leggazdagabb a magyar nyelvű, a XVIII. század második felében kibontakozó magyar irodalom és költészet alkotásaiban. Olvasta Molnár Jánosnak a „Régi jeles épületekről" szóló munkáját, Mária Magdolna-históriát (Az igaz Penitentzia tartó 311
