Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

Mária Magdolna- és a vízivárosi Szent Péter-templom kerületének megvonásakor újabb szó esik erről az épületről, antiqua domus et curia regis néven. Említik néhai. . . (Frank) vajda házával való szomszédosságát, s azt az alatta fekvő allodiumot, amely már a bástyákon kívül állt. (. . . quadam domo allodiali Conradi civis Budensis sub predicta antiqua domo regia existens. . .)

287 A XV. század elején leírt Budai Jogkönyv több más, a budai bástyákon fekvő házzal együtt megemlékezik „von huet des alten Kammerhof peyn Judenn" — vagyis a zsidók melletti régi Kammerhof őrzéséről; az épület azoknak a budavári bástyákra épült ház-erődöknek egyike, amelyeket a polgárok veszély esetén őrizni tartoznak.

288 Gosztonyi István 1458—1482 közt írt formuláskönyvében olvassuk, hogy Ciliéi Ulrik magva szakadtán (1456) Mátyás király újabb adománynyal erősítette meg Guthi Országh Mihály nádort és fiait domus seu fundus curie in civitate nostra Budensi in vico Judeorum habita birtokában.

289 Mivel a Cilleieknek más budavári házuk nem volt, mint az 1416— 1423-ban csere útján a pálosoktól megszerzett Kammerhof, és mivel az 1416-ban még Szombat utcának nevezett mai Táncsics Mihály utcát a XV. század első évtizedeitől — az egykori, a budai vár déli végén állt zsidónegyednek ide történt áttelepedése miatt — már Zsidó utcának nevezték,

290 nem kétséges, hogy Országh nádor és családja ezzel a donációval a Kammerhofot szerezte meg. A Gosztonyi-féle formuláskönyvnek (1458—1482) az Országhok birtekszerzésére vonatkozó tág időhatárát az 1458 és 1462 közötti évekre szűkíti le az az 1462. évi budai oklevél, amely a Kammerhof hoz tartozó majorságot már Országh Mihályénak mondja: allodium extra portám Sabbati, retro domus condam Comitis Cilié, nunc verő Michaeli Orzag Palatini.

291 1487-ben Veronai Angelus Nagylucsei Orbán egri püspöknek eladja budavári kőházát, a budai Zsidó utcában. Az épület egyik szomszédja: Guthi Országh I^ászló (Mihály nádor fia), a másik a dömösi prépostság.

292 1488-ban Mátyás király jóváhagyja Orbán egri püspök adományát az egri püspökség javára. A püspök ekkor az előző évben vásárolt budai házával gazdagítja egyházát. A budavári ház, leírása szerint, a Zsidó utcába torkolló Szent Miklós utcában van, néhai Guthi Országh Mihály nádor házának déli tőszomszédságában.

293 Az egykori Kammerhofban 1525-ben Guthi Országh János váci püspök, királyi kancellár lakik.

294 1527-ben, majd 1538-ban a középkori Szombat, majd Zsidó — mai Táncsics Mihály — utcának újabb nevével találkozunk: Szent Márton utcának hívják.

295 Az utca névadója az 1349-ben Erzsébet anyakirályné által alapított, s a Kammerhofban levő Szent Márton-kápolna. De nemcsak az egykori magna curia regis, hanem a bástyákon kívül hozzácsatlakozó majorság is a Guthi Ország család kezén marad Mohács idejéig. 1529-ben János király a hozzá hűtlenné vált Országh Mihály főkamarásnak, a budai Szent Péter mártír suburbiumban, a Vöröstorony (turris rufus) közelében álló házát Bánffy Jánosnak adományozza el.

296 94