Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
Az 1416. évi párizsi oklevélből azonban nem derül ki, vajon tartozik-e ehhez az immár a budaszentlőrinci pálosok tulajdonában levő és Ciliéinek cserébe adott antiqua domus regis-hez egy kápolna is? Hiszen a pálosoknak 1382. évi — a Nagy Lajos-féle házadományra vonatkozó — feljegyzése az épület tartozékaként egy templomról is megemlékezik ! 1423. július 3-án Ciliéi Hermann gróf, Cilii és Zagorje grófja, horvát bán és György, a pálosok generális vikáriusa, valamint a budaszentlőrinci pálos kolostor remetéi megerősítik azt a házcserét, amely közöttük létrejött. E szerint Ciliéi Hermann, budai városi házáért, a budai Vörös sün házért, cserébe kapja ,,quandam magnam curiam, sew domum ipsorum et eiusdem claustri, que olim condam domini Karoli Regis Hungarie prefuisset in Civitate Budensi prope portám Zombatkapw existentem, in vulgari et Tewtonicali Chamerhoff nuncupatam, per condam dominum Lodovicum felicem Regem Hungarie. . . eidem Claustro. . . datam et collatam, simulcum capella in eadem curia in honorem Sancti Martini Confessoris constructa, necnon omnibus edificiis in se habentibus et aliis quibuslibet suis utilitatibus ad eandem curiam pertinentibus, necnon cum quadam particula sew spatio terre in quo fundamentum de lapidibus per condam dominam Reginam, Genitricem ipsius domini Lodovici Regis positum haberetur, simulcum eodem fundamento. . , 285 Ez a Budavár XIII—XIV. századi helyrajza szempontjából perdöntő fontosságú oklevél minden eddig felmerült topográfiai kérdésünket tisztázza. Vencel—László király 1301. évi Kammerhof ja (amelyet okkal azonosítunk az 1255. évi, a királyi szálláshellyel egybeeső pénzverőházzal, Kun László betegsége színhelyével s azzal a Buda városi épülettel, amely az 1285. évi tatárjáráskor a királyi udvarnak védelmet nyújtott) eszerint azonos Erzsébet királyné 1349. évi házikápolna építkezésének színhelyével, azonos Nagy Lajos 1354. évi, Buda városában álló s aSzécsényiekkel szomszéd kúriájával, azonos azzal a magnificum domicilium-nak mondott házzal és templommal is, amelyet 1382-ben Nagy Lajos a budaszentlőrinci remetéknek adományozott. A Kammerhofnak a Szent Márton házikápolnával azonos színhelye eloszlatja azt a kételyt is, hogy 1349-ben és korábban is e magna curia vajon egyedüli királyi rezidenciája-e a budai várnak? Királyi házikápolnát csakis királyi palotában építenek: a Szent Márton-kápolna pedig a Szombat utcai (Táncsics Mihály utca) Kammerhofban állt, nem pedig a budai Várhegy déli végén. A Kammerhof tartozékaként említett telkek megvilágítják annak az idetartozó allodiumnak, majorságnak helyét is, amely a bástyákon kívüli terület felől csatlakozik a királyi nagykúriához, s amely helytörténészeinknek arra adott hibalehetőséget, hogy ezzel a suburbiumi majorsággal együtt magát a magna curia regist is a budai várfalon kívüli területre helyezzék. 286 Okleveles anyagunk az eddigiekben a Szombat utca megnevezésen és a Szombat-kapuhoz való közeifekvésén kívül nem tájékoztat e királyi nagykúriának pontosabb helyéről. 1441-ben a budai Nagyboldogasszony-, 93
