Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
azt az időhatárt, amelynek kezdő és záró évszáma közé a budavári királyi szálláshely építéskorát be kell iktatnunk. A budavári királyi rezidencia helyrajzának vizsgálatánál fokozott gondot kell fordítanunk a budavári és óbudai (vagyis a tatárjárás előtt már fennállott, korábbi, de a tatárral szemben védtelennek bizonyult) királyi rezidenciára vonatkozó adatok elkülönítésére. Ugyanis Óbuda neve annak ellenére, hogy 1243-ban Vetus Buda néven említik, nem következetes meghatározás; Óbuda neve később is gyakran fordul elő Buda alakban, sőt az óbudai káptalan még a XVI. században is budai káptalannak írja magát. Az első adat, amely — ha közvetve is — de világos utalás a királyi rezidencia (kezdetben esetleg csak királyi refugium) budavári elhelyezésére, a Nagyboldogasszony-templom kegyuraságának és a budavári vásárvámnak a szigeti domonkos apácák részére történt 1255. évi donáció, illetve annak a budai castrumban működő esztergomi pénzverőkre vonatkozó kitétele. IV. Béla király ekkor a budavári vám alól kiveszi azokat az esztergomi pénzverőket, akik ekkor már a budai várban dolgoznak. (Excipimus autem f abros nostros de Strigonio, illos, qui tempóra nőve monete, donec in f abrica laborabunt, si cum uxore et familia sua in Castro notato morabuntur. Cum autem ab opere predicte monete fuerint expediti, statuimus, quod de mercimoniis suis tributum soluant, sicut et alii.) 212 Az oklevélszöveg világossá teszi, hogy a pénzverés színhelye a Várnak mondott budai polgárváros; ennek vámjától mentesülnek az Esztergomból családostul átköltöztetett pénzverők. Az adat a királyi szálláshely szempontjából — ha közvetve is — bizonyító értékű; Hóman Bálint és Huszár I^ajos pénztörténeti kutatásai ugyanis megnyugtató módon tisztázták: e korai időszakban a pénzt a királyi rezidencia színhelyén, magában a királyi lakóházban verték. 213 A jelzett időszakban (1255) három pénzverőház működik az országban: az esztergomi, a budavári és a zágrábi. 214 Közülük az 1271. évre már kétségtelenül a budavári a pénzverés főhelye; ekkorra már országos mértékké válik az ún. budai márka. 215 Ugyanezt mutatják a pénzverő kamaraispánok Budával való kapcsolatairól kifejtett adataink is. így tehát annak egybevetése, hogy 1255-ben a budai castrum a pénzverés színhelye, s ekkoriban a magyar pénzt a királyi rezidenciában állítják elő, minden más meggondolástól függetlenül is elég annak a kutatási hipotézisnek megalkotásához, hogy ekkor, tehát 1255-ben a királyi udvartartás is a budai várban van. 1255-ben az esztergomi királyi kastély már hat esztendeje végleges érseki tulajdon, Óbuda pedig — ahol ekkortájt a békésebb időket szívesen töltik a királyok — stratégiailag bizonytalan. És annak ellenére, hogy a XIII. század okleveles gyakorlatában nem mindig világos: Buda elnevezése Óbudát, vagy a budai várat illeti-e, a hivatkozott 1255. évi oklevél világosan eldönti, hogy nem Óbudán, hanem a budai castrumban kell keresnünk a budai pénzverés s vele a királyi új rezidencia színhelyét. 216 Az 1249. után kibocsátott királyi oklevelek egyre gyakrabban említett budai dátumhelyével (Datum Bude) kapcsolatban igen óvatos6* 83
