Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

MEZEY LÁSZI/5 Csűtmonostor alapítástörténete és első oklevelei (1264—1271) I. Nagy-Budapest déli határán, a Csepel-sziget és a tétényi part között, a ma Hárosnak mondott dunai szigeten emelkedett egykor az Árpád-házi királyok által alapított utolsó monostoregyház: Szent Buszták és vértanú társainak prépostsága. Hosszú ideig a hajdani monostor helye felől is teljes bizonytalanság uralkodott. Voltak, akik a mai Fejér megyei Alcsúton vagy Felcsúton, mások a prépostsági uradalmak egykori területén, a Csallóközben, vagy a Kisalföldön keresték. A hajdani monostorhely kérdését azután Oszvald Arisztid döntötte el, teljesen meggyőzően.

1 Eredményei azt mutatták, hogy a „bizonytalan fekvésű" csúti monostor a mai Háros-szigeten feküdt, szemben a Csepel-szigeten fekvő két Háros nevű faluval. A sziget maga Insula Chuth, Cheth, Chwth, Theth formában fordul elő.

2 A monostor romjait is e szigeten kell tehát keresni. Oszvald úgy tudta még, hogy azok — legalább részben — a Duna medrébe kerültek, és alacsonyabb vízállásnál vehetők csak ki.

3 1959 őszén — rendkívül alacsony dunai vízállásnál — lehetővé vált, hogy a romokat a mederben keressék. Az eredmény azonban az lett, hogy a prépostság nyomai után mégis magán a szigeten kellett kutatni, a mai építmények alatt. 1961 őszén Zolnay Lászlónak a Budapesti Történeti Múzeum megbízásából, magán a szigeten végzett tájékozódó terepbejárással valóban sikerült megállapítania, hogy a monostor romjai a sziget keleti partvonalának középső részén keresendők. A templom romjai egy nagyobb, mai épület alá kerültek. S ha az utóbbitól délre, kis távolságra levő, faragott kővel kirakott kutat az ambitus által körülzárt kvadrum kútjának tekintjük, ami a középkori kolostorépítkezések szabályosságainak megfelelne, a kolostorépület alapjait e kút körül kellene megtalálni.

4 Az bizonyos, hogy a XVI. század elején a csúti — akkor már pálos — kolostor perjele szükségesnek látta, hogy a monostort és az épületeket védőgáttal oltalmazza a Duna árja ellen.

5 Biztosabb topográfiai és vízrajzi tájékozódás, főként pedig ásatási eredmények hiányában csak feltevésként említhetjük, hogy — mert a romok mégsem kerültek a mederbe — a csúti perjel partvédő intézkedéseit talán nem is a víz állandó partromboló munkája, hanem a nagyobb dunai árvizek, a ,Jeges ár" elleni védekezés tette szükségessé. 7