Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

mester és a pénzverő kamaraispán együttes pecsétje alatt őrzik.

179 Mindez szükségessé teszi az érseknek mind a királyi rezidenciához, mind pedig a pénzverés főhelyéhez való közelségét. És mit tapasztalunk 1249, vagyis a pénzverés színhelyének részleges megváltozása, a királyi lakóhelynek és a pénzverő kamarának Esztergomból Budára való költözése után ? Más munkámban rámutattam arra, hogy az esztergomi érsekek szinte egyidejűleg követik a királyi rezidenciák hely változását. Amikor a budai vár épülése idején, a XIII. század második felében a királyok részben az óbudai kastélyba, részben Buda castrumába teszik át székhelyüket, az esztergomi érsekség nyomban kastélyt épít magának az Óbudához és Buda várához egyaránt közel eső, katonailag is biztonságos Nyulak szigetén.

180 Amikor a XIV. században I. Károly és Nagy Lajos a budai, castrumnak nevezett polgárváros magna curia regis, vagy Kammerhof nevű épületében tartja udvarát, az esztergomi érsekség újabb, a Kammerhofhoz közel eső házat szerez magának a budai vízivárosi suburbiumban. Hz a suburbiális XIV. századi érseki lakóépület kétségtelenül érseki szállásul is szolgálhatott; a suburbium szerényebb igényű épületeivel ellentétben előkelő épület lehetett; az alnádor kúriájának szomszédságában állt.

181 S még meglepőbb, s a királyi kúria további hely változására utaló adalék: amikor a XIV. század végén Nagy Lajos király kiköltözteti udvarát a budai városból a Várhegy déli részén emelt királyi palotába, Demeter kardinális esztergomi érsek nyomban palaciumot szerez magának a polgárvárosnak a királyi palotához legközelebb eső déli részén, a zsidók által ekkor már elhagyott régi zsidónegyed, a későbbi ún. Teleki-palota helyén, a mai Szent György utca nyugati oldalán.

182 A budai vár elnevezése szempontjából áttekintve a XIII. század okleveles emlékeit — mint arra már utaltunk —, 1243—1255 között a budai vár Nagyboldogasszony-templomát ecclesia növi montis Budensis néven nevezik.

183 A város, illetve a település castrumként való megnevezésével 1255-ben találkozunk először; ugyanez az oklevél nevezi először pesti hegynek a Várhegyet.

184 Ettől fogva a Várhegy castrumát hol pesti vár (1255, 1259, castrum Pestiense, castrum Pest),

185 hol pesti hegy (1280, castrum de Monte Pestiensi),

186 pesti új vár (1292, rector Növi Castri Pestiensis),

187 pesti újhegyi vár (1265, 1288, de Novo Monte Pestiensi),

188 hol pedig budai vár (1259 körül, 1268, 1275, 1279, castrum Budense),

189 Űj Buda (1259 körül Nova Buda, vö. Margit-legenda Ráskai Lea leiratában: Új awagy Nagy Buda),

190 hol meg egyszerűen budai hegy (1269, 1270, 1276/77)

191 névvel illetik. Pest lakossága egy részének átköltöztetése idejét az 1247—1255 közötti időszakra azért is tesszük, mert 1255-ben a bal parti Pest városneve már megjelenik a jobb parti Budavár másik neveként. Az eredetileg volgai bolgárokkal benépesített X—

XI. századi Pest város neve etimológiailag a pest = kemence, tűzhely szóból ered. A pesti szaracénnak mondott volgai bolgár lakosságot, amely 1218-ban még ura e bal parti városnak,

192 az Aranybullában megfogalmazott zsidó72