Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Nagy Lajos: Soproni szemle. Helytörténeti folyóirat. IX-XIV. 1955-1960. Kiadja: Sopron város tanácsa. Szerkeszti: Csatkai Endre 725-729

a folyóirat célját így jelölte meg: ,,. . . nem a múltba visszaködlő hidat építünk, hanem olyant, amelynek pillérsora átnyúlik a jelenbe is, és a népi demokrácia építéséhez szolgáltat a soproni kincsesbányából anyagot'', hogy „a haladó hagyományoktól duzzadó soproni múlthoz méltó jelent és jövőt építsünk". Ezt a munkát a lelkes régi soproni helytörténész gárda (Csatkai Endre, Mollay Károly, Házi Jenő, Verbényi László, Németh Sámuel, Storno Miksa, Thier László, Becht Rezső) és az ő útjaikon járó új soproni helytörténészek (Nováki Gyula, Domonkos Ottó, Kontsek Iyászló, Tirnitz József stb.) mellett az ország különféle részeiből a Sopron iránt szeretettel érdeklődő történészek, szinte mint ,,a még nem létező Soproni Tudományos Intézet" (Mollay Károly kifejezése) munkatársai végzik. A Soproni Szemle tudományos színvonal tekintetében 1944 előtt is kiemelkedett a hasonló jellegű magyarországi folyóiratok közül. Ezt a rangját az új évfolyamokban is megtartja. A régi és az új Soproni Szemle között azonban mégis lényeges különbség van. A régi Soproni Szemle érdeklődése elsősorban a feudális kor felé fordult, az újban pedig évfolyamról évfolyamra egyre inkább növekszik az érdeklődés a város újkora, közelmúltja, sőt jelene iránt. S a témaválasztás kibővülésével egyidejűleg a történetszemléletváltozása is egyre inkább tapasztalható. S ami mindezekkel összefügg, a kisebb-nagyobb egyszerűen adatközlő cikkek, közlemények mellett a város történeti kérdéseit átfogó módon értékelő, vagy a várostörténetírás szempontjából igen lényeges módszertani tanulmányok is napvilágot látnak a folyóirat lapjain. A város újkora iránti érdeklődést nemcsak a Tanácsköztársaság alapításának 40. és a felszabadulás 15. évfordulójára megjelent számokban (1959. 1., 1960. 1.) közzétett tanulmányok és közlemények jelzik, hanem a többi évfolyamokban is sűrűn találunk olyan cikkeket, amelyek a város munkásmozgalmával, az 1919-es Tanácsköztársasággal, a felszabadulás utáni korszak történeti kérdéseivel, a város mai helyzetével, feladataival és ezeknek a feladatoknak a megvalósításával foglalkoznak. A Tanácsköztársaság évfordulójára kiadott kitűnően szerkesztett szám a scarabantiai rabszolgaélettől kezdve az 1930-as évekig tárgyalja az ellentétes osztályok harcát. S különösen jelentősek azok az adatok, amelyeket Tirnitz József a városi levéltárból folyamatosan közöl Sopron város munkásmozgalmának történetéről. A Tanácsköztársaság soproni időszakának feldolgozására Sopron város tanácsa igen helyesen munkaközösséget létesített, s ez a munkaközösség munkájának részleteit időnként a Szemlében közzéteszi. Hasonlóképpen támogatta a városi tanács az utolsó száz év történetének feldolgozására alakult munkaközösség munkáját, s ennek eredménye a Soproni Szemle cikkeiben is megmutatkozott. Sopron utolsó száz esztendeje történetének kiadása még Sopron város tanácsának adóssága, s e munkának a megjelenése nemhogy lezárná, hanem inkább ösztönözné a további kutatásokat, s az egyes kérdések további és elmélyítő tárgyalására a Szemlében bőven nyílna alkalom. 726