Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
IV. Béla 1251. évi zsidó privilégiuma — egyben a magyar zsidók kamaraszolgaságának kezdete 166 — nem volt más, mint Harcias Frigyes 1244-ben kibocsátott ausztriai zsidó kiváltságlevelének adaptálása. 167 Az 1250-es években — negyedszázaddal az Aranybulla és az ún. Beregi eskü után (amely a zsidókat és a szaracénokat a magyar kamaraigazgatásból kirekesztette) — IV. Bélának intézményes garancia kat kellett nyújtania ahhoz, hogy az osztrák zsidó bevándorlók budai letelepedését biztosítsa, s ezáltal hitelezőjét, Henel ispánt az osztrák hercegség elhagyása után Magyarországon meggyökereztesse. Az 1251. évi zsidó privilégium, a magyarországi zsidóság kiváltságos réteghelyzetének az egész középkoron át újra és újra megerősített jogalapja. Henel ispánnak és fiainak 1250-től 1265-ig tartó pénzverő kamaraés vámharmincad-bérlete, az 1251. évi zsidó privilégium dátuma, a budai pénzverésnek 1255-től való első adata éles megvilágításba kerül akkor, ha ezeket a mozaikokat a budavári zsidónegyed néhány korai adatával egybevetjük. A budai zsidónegyed — mint tudjuk —, a zsidóknak 1360 körül történt átmeneti elüldözéséig, a castrumnak nevezett budai polgárváros déli végén, a városfalon belül, a Zsidó-kapu (Fehérvári kapu) mellett, a mai Szent György utca nyugati oldalán helyezkedett el. 168 Izsák ben Mózes feljegyzését a budai és esztergomi zsidónők rituális fürdéséről a zsidó történetírás az 1251. évre teszi. 169 Henel kamaraispánságának kezdete (1250), a zsidó szabadságlevél s vele a zsidók magyarországi kamaraszolgaságának kezdete (1251), valamint az Izsák ben Mózesféle feljegyzés (1251) egybehangzóan az 1250—1251. évben határozza meg a budavári zsidónegyed kialakulásának kezdetét. E zsidónegyednek a középkor végéig használt temetőjét — amelyet 1292-ből már oklevél is említ — a XIX. század végén a várfalon belüli zsidónegyedhez közel eső helyen, a budai Pauler utcában találták meg, s legrégebbi két sírköve 1278-ból, illetve 1279—1280-ból való. 170 Ha összevetjük a felsorolt adatokat (1249-ben Archinus kamaraispánsága Esztergomban, 1249-ben az esztergomi királyi palota eladományozása, 1250-ben Henel kamaraispánsága, 1251-ben a zsidó privilégium, ugyanekkorról Izsák ben Mózes budai feljegyzése), a budavári zsidónegyed adataival is, arra kell következtetnünk, hogy a budavári pénzverés írásban először 1255-ben említett kezdetét is Henel kamaraispánsága kezdetére, vagyis az 1250. évre tehetjük. Ha elfogadjuk azt, hogy a korai pénzverés színhelye szükségképpen a királyi lakóház, akkor Esztergom királyi palotájának 1249. évi eladományozásán kívül a pénzverésre vonatkozó most közölt adatcsoport is azt mutatja: 1249—1250-re a budai varban már állt a királyi szálláshely és a pénzverésnek is biztonságot nyújtó pénzverő műhely. A budai pénzverő kamara ispánjainak további sorát áttekintve, Henel fiainak eltűnése után (1265) Walter comes budai rektort (megh. 1279), 1279 és 1290 között Hench comest, ugyancsak Buda rektorát találjuk a kamaraispáni székben. 171 70
