Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
határozáshoz az ekkori pénzverő kamaraispánok személyi adatait kell áttekintenünk. 1244-ben Szemeyn comes viseli a kamaraispáni tisztet, 156 aki 1245ben mint esztergomi polgár, Esztergom határában, Bajon községben vásárol birtokot. 157 1249. november 28-án, nyolc hónappal azután, hogy IV. Béla király az esztergomi királyi palotát véglegesen az esztergomi érsekeknek engedte át, azt olvassuk, hogy a király velencei eredetű kamaraispánjának, Archinus esztergomi polgárnak s Archinus Béla nevű kisfiának — akit Mária királyné tartott keresztvíz alá — adományozza az Esztergom határában álló Nyír földet, a pénzverők faluja és Szemeyn ispán előbb említett bajoni birtoka környékén. 158 Eszerint 1249-ben az addig egyetlen pénzverőház még Esztergomban működik; Budán 1255-ben találjuk az átköltözött pénzverők munkájának első adatát. A pénzverés Esztergomból Budára történő részleges átvándorlásának idejét így 1250 eleje és 1255 nyara közé tehetjük. Ám még ezt az ötéves hibahatárral dolgozó időmeghatározást is leszoríthatjuk egy évre, ha figyelembe vesszük a pénzverő kamaraispán személyében 1249— 12 5° között bekövetkezett alábbi változást. Velencei Archinus comes, aki 1249-ben esztergomi polgár és kamaraispán s akiről tudjuk, hogy fivérével, a Latinusnak mondott Péterrel, István ifjabb királynak lengyel határmenti hűbéresével (1264) költözött Magyarországra, majd utóbb Zágráb podesztájává dezignálták, végül pedig 1269— 82 között ismételten az esztergomi latin város esküdtje és bírája volt, 159 1250 után Esztergomban maradt; Esztergomban szerzett házakat, s mint életrajzi adatai mutatják, nem követte a Budára átköltöző királyi udvart és királyi pénzverdét. De ennél is lényegesebb kronológiai adat az, hogy 1250-ben Archinus comes utódaként már más kamaraispánt, a bécsi eredetű zsidó Henel vagy Hénok (Hanelesz vagy Fmok) 160 ispánt találjuk a pénzverő kamara élén. 161 Henel, aki, mint IV. Béla király egyik legnagyobb hitelezője került Magyarországra s a magyar pénzverő kamara élére, pénzverő kamarabérletét, kamaraispánságát fiaival együtt valószínűleg 1263-ig viselte. 162 Henel és fiai egyben bérlői voltak a királynéi harmincadvámnak is; a két Henel fiú korábban Babenberg Frigyes bécsi kamarabérlője volt. 163 Henel 1250. évi magyar kamaraispáni felbukkanása s fiai közül Nikkelnek és Lublinus-Lőblnek korábbi bécsi kamaraispánsága pénzverésünk és Buda topográfiája szempontjából közömbös lenne, ha a Henel család szerepét — Kohn Sámuel és hazai zsidó történetíróink nyomán 164 — össze nem köthetnénk az osztrák zsidóságnak erre az időre, pontosabban 1250—1251-re eső magyarországi és elsősorban budai beáramlásával. Kitűnően datálja ezt IV. Béla királynak 1251-ben kiadott magyarországi zsidó privilégiuma. 165 Az 1250-ben magyar kamaraispánként s a király hitelezőjeként bevándorló Henel ispán korábban a legszorosabb kapcsolatban állt Babenbergi Frigyes osztrák herceggel, hiszen két fia épp az osztrák hercegség pénzügyeit tartotta kezében. Az pedig bizonyított tény, hogy 69
