Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

Bartának ily módon sikerült elgondolásaihoz a pénzt és a létesítendő hajóknak a működési lehetőséget biztosítania, így egyedül csak a hajók megépítése maradt hátra. Az érdekeltek közös nevezőre hozása után az újpesti gyárral elkészíttették a 4000 tonnás tengeri áruszállító hajók terveit, majd a nemzetközi hajóosztályozó intézetekkel ellenőriztették a megoldásokat. Minden jól sikerült, és 1939 márciusában már a szállítási szerződéseket is aláírták. A hajógyár a megrendelések beérkezése után megkezdte a sólyatér nagyobbítását, új darupályák felszerelését és a nagy méretű alkatrészek megmunkálásához szükséges új munkagépek beszerzését. A részlettervek elkészítése 1940 tavaszára befejeződött, és akkorra érkezett be a megrendelt vasanyag is. Az év első felében megindulhatott az építés. A 4000 tonnás hajók építésének még csak az előkészületei folytak, amikor Barta újabb javaslattal állt elő. Mégpedig az eddigieknél nagyobb DT hajók építését ajánlotta a gyárnak. Kiszámította, hogy 2300 tonnás hajók is képesek kedvező vízállás esetén a Dunán egészen Budapestig felhajózni, s miután ezekben az években megnövekedett a Dél-Amerikával folytatott árucsere, célszerűnek vélte az export-import forgalmat magyar hajókkal lebonyolítani. A menetidő 45 nap lett volna, a fuvardíj csekély hányada az idegen vállalatoknak fizetendő összegnek, és a rakodással járó kiadásokat és veszélyeket is el lehetett volna kerülni. Barta egyetlen adatot ismertetett a konszern igazgatóságával, mégpedig elmondta, hogy a Ganz-gyár által Argentínába szállított motorkocsik fuvardíja 8000 dollár, az általa javasolt hajók igénybevétele esetében egy motorkocsinál mindössze 4000 pengő a szállítási díjtétel. A magyar hajón történő szállítás esetén néhány forduló megtakarított fuvardíjából megtérülne a hajó ára. Javaslatát azonnal elfogadták, és egyelőre két 2300 tonnás hajót rendelt meg a Bornemisza és általa felélesztett Nemzeti Szabadkikötő Rt. később 3100 tonnás hajók megrendelésére is sor került.

91 A két 4000 tonnás hajó építésének megkezdésével egyidejűleg elvállalt 2300 tonnás ún. kocsiszállító hajók építése az újpesti, Duna menti kis hajógyárat egyszerre nagy tengeri hajók építőtelepévé változtatta, s ezáltal szinte beláthatatlan távlatokat nyitott meg a gyár fejlődése előtt. A hajózási és hajóépítési szakkörök világszerte felfigyeltek arra a tényre, hogy egy tengertől igen messze fekvő országban, az európai szárazföld közepén tengeri hajókat kezdtek el építeni.

92 A magyar hajózás vezetői és szakértői szinte lázba jöttek az új hajók gazdasági eredményeire vonatkokozó előzetes számításoknál. A sajtóban arról írtak, hogy a második világháború befejeztével új flotta fog megjelenni a tengereken: pirosfehér-zöld zászló alatt hajózó, legmodernebb egységekből álló folyamtengeri kereskedelmi hajóhad, amely az ország gazdasági jólétét nagymértékben emelni fogja. A közlések nyomán illetékes vezetők és egyszerű emberek követelték a hajóépítésekre szánt pénzösszegek emelését, a hajóépítési program gyorsítását.

93 A történelem azonban — mint oly sokszor már — most is keresztülhúzta az előzetes számításokat. A hitleri Németország 1939-ben meg681