Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

országban és a fasiszta Olaszországban nyíltan megkezdték a fegyverkezést, az új háborúra készülődést. Az ipari termelésen belül a háborúra készülődő országokban egyre nagyobb teret foglalt el a hadianyagok előállítását végző iparágak részesedése, megkezdődtek a háborús célokat szolgáló út-, vasút-, és hídépítések, egyre növelték a belső biztonsági erők és a hadsereg létszámát, ütőképességét. A német—olasz háborús előkészületek, a nyugati országokkal szemben életbe léptetett elzárkózási politika egyszeriben szükségessé tette az agresszív országok számára a Duna menti kis országok mezőgazdasági termékfeleslegének, nyersanyagkincsének német iparcikkek ellenében való átvételét. De politikai szempontból is kitűnően bevált a német expanziós törekvések gazdasági kapcsolatokon keresztül történő végrehajtásának módszere. Az új háborúra törekvő országok tehát politikai szempontból, de gazdasági szükségességből is átvették a közép-európai országok évek óta felhalmozódott mezőgazdasági és nyersanyagkészleteit.'A nagyobb tételeket átvevő ország a hitleri Németország volt, amely felé Közép-Európából a legkedvezőbb szállítási lehetőségeket a vízi út, a Duna folyama nyújtotta, különösen a nagy tömegű mezőgazdasági és nyersanyagáruk szállítása esetében. Ennélfogva az 1930-as évek közepétől a dunai hajózás az összes partmenti országok nagyfokú részvételével újra fellendült. A jelentkező szállítási igényekkel szemben egyszeriben érezhetővé vált a 30—40 évvel korábban épített hajópark elavultsága, elégtelensége — a hirtelen megnövekedett szállítási igényeket a hajózási társaságok nem bírták zökkenésmentesen kielégíteni. Erősebb, olcsóbb üzemű vontatóhajókra, nagyobb hordképességű uszályokra, gyors motoros áruszállítókra, de mindenekelőtt olajszállító hajókra volt szükség, hogy a nagy tömegű árukat és a romániai olajat Németországba szállíthassák. Ezekben az években a legélénkebb árucsere alakult ki a Duna völgyi kis országok és a fasiszta Németország között, melynek igen nagy százalékát vízi úton bonyolították le. Természetszerűleg ez a folyamat éveken át bontakozott ki, és tetőfokát a második világháborúban érte el, de hatása az újpesti hajóépítésre már az 1930as évek közepén megfigyelhető. A termelési eredményeket vizsgálva megállapítható, hogy a válság utáni években még aránylag kevesebb az új hajók építése, de a második világháború előtt 1937—1938-ban kibontakozó új gazdasági fellendülés, mely éppen a háborús előkészületek következménye, megnöveli az új hajóépítések számát. Az ,,igazi" hajóépítő konjunktúra csak a világháború kitörése után, a vasutak erős túlterhelésével kapcsolatban bontakozott ki. A gyári feljegyzések szerint a háború kezdetéig a 677. lap táblázatán szereplő hajók készültek el.

85 A tárgyalt időszak első három évében tehát alig van új hajóépítés, a következő három év adatai viszont már a hajógyár nagyméretű foglalkoztatottságát tükrözik. A munka zömét a DT hajók, a Shell-társaság olajszállító hajói és az olasz tőkebevonás eredményeképpen szerzett olasz katonai megrendelések elkészítése tette ki. 1936-ban a 4 millió pengős MFTR megrendelésből a hajógyár is megkapta a maga kvótáját, amely 676