Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

az elhangzott könnyítésekre, és elvárja, hogy öt nap múltán nyilatkozzanak álláspontjukról.

62 Közben befejeződött a Lakos és Székely-gyári munkáskizárás, mégpedig a munkások győzelmével, mert a munkáltató, akinek saját üzleti haszna igen fontos szerepet játszott állásfoglalásában, kijelentette, hogy amíg a hajógyári sztrájk tart, nem kívánja Ganz-gyári eredetű munkák elvégzését.

63 A május 5-i tárgyaláson a munkaadók újabb kedvezményeket jelentettek be. Közölték, hogy július 2-ig visszaállítják a BR bevezetése előtti állapotokat, béreket és üzemi viszonyokat. Hajlandóknak mutatkoztak egy vegyes bizottságban való részvételre, amely a BR magyar viszonyok közötti alkalmazhatóságát tenné vizsgálat tárgyává, és az év végéig jelentést tenne munkájáról. A bizottság jelentése nyomán foglalnának azután állást a továbbiakat illetően. Ezeket a feltételeket a „józan belátás" és a „kölcsönös megegyezésen alapuló, tartós békére törekvő" reformista jobboldali szociáldemokrata vezetők elfogadták. Ezzel elszalasztották a győzelem lehetőségét is, mert a munkások nyolc és fél hetes hősies harca, nélkülözéseik olyan helyzetet teremtettek, hogy még egyheti további kitartás feltétlen győzelmet hozott volna. A szociáldemokrata vezetők úgy vélték, hogy az új munkáltatói javaslatnál előnyösebb ajánlatot nem kaphatnak, és a sztrájk beszüntetését javasolták a munkásoknak. A nehéz harcban elfáradt, kimerült, éhező munkásság hajlott a szociáldemokrata vezetők javaslatára, és május 8-án megkezdődött az üzemben a munka.

64 A hajógyári sztrájkban a vasasszakszervezet kimutatása szerint 1100 munkás vett részt, rendszeres segélyt 381 munkás kapott. Összesen 33 510 pengőt fizettek ki segélyekre. A termelésből 340 000 munkaóra esett ki. A szakszervezet vezetősége a harcot értékelve megállapította, hogy a hajógyár ifjúmunkásai nagy agilitással támogatták a mozgalmat, miért is a jövőre nézve az ifjúmunkások nagyobb megbecsülését vette programjába.

65 A sztrájk az adott viszonyok között nem jelentette a munkások helyzetének rosszabbodását, ellenkezőleg, egy rendőrségi jelentés, mely egy sztrájktörő elbocsátásával kapcsolatos, a következőképpen értékeli a sztrájkharcot: ,,. . . A sztrájk megszűntével a gyár úgy egyezett meg a szakszervezettel, hogy a sztrájkért senkit meg nem rendszabályoz, kivétel nélkül minden munkást, még a főkolomposokat is visszavesz. Ez meg is történt, akik a gyárnak a nagy kárt okozták, azok a megegyezés szerint minden büntetéstől mentesítve vígan dolgoznak. Nedelka (a sztrájktörő), aki tisztességesen dolgozni akart, ebben nemcsak megakadályozva lett, őt a sztrájkolok el is verték és ezért jutalmul a gyár kidobta őt."

66 Ez pedig majdnem annyit jelentett, hogy a vállalat szenvedett vereséget, mert még a sztrájk folyamán mellette kiállt munkásárulókat sem volt képes megtartani az üzemi béke helyreálltakor. A BR elleni küzdelem lényegében egy győzelemmel felérő kompromisszummal ért véget. A sztrájk folyamán a munkásság részéről tanúsí667