Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693
fegyverzett üzemi munkások közül egy századnyi állandóan készenlétben állt, és a Budapesti Vasashadosztály részeként működött a biztonsági és karhatalmi feladatok ellátásában. A szolgálatban nem állók rendszeres fegyvergyakorlatokat folytattak. 25 A hadbavonultaf 5 hozzátartozóiról sem feledkeztek meg: az üzem tíznaponként rendszeres segélyben részesítette őket. 26 A Tanácsköztársaság kormánya jelentős intézkedéseket hozott a kapitalizmus felszámolására, a munkások hatalmának biztosítására, a szegényparasztok helyzetének javítására, az értelmiség és a köztisztviselők fizetésének felemelésére, egyszóval a kizsákmányolástól mentes, szabad élet megteremtésére. Ezekkel az intézkedéseivel az ellenséges burzsoázia fékeveszett dühét vonta magára. Az ellenrendszabályok nem is várattak magukra. Az országot az ellenséges antant burzsoázia szigorú blokád alá vette. Nyersanyaghiány akadályozta a termelést, a pénzügyi nehézségek és a helyenként fellépő ellenforradalom fékezték a gazdasági kibontakozást. Mindezen bajok ellenére a termelőmunka az üzemekben és a földeken előrehaladt, a vezetők felismerték az első időszakban elkövetett hibákat, és intézkedések történtek kijavításukra. Az antant burzsoázia, látva a gazdasági rendszabályok sikertelenségét, más eszközöket is igénybe vett a Magyar Tanácsköztársaság megdöntésére, s az első sikertelen katonai támadások után szervezett katonai túlerővel lépett fel. A külső katonai támadás, az antant imperializmus fegyveres túlereje volt az, amely megdöntötte a Tanácsköztársaságot és negyedszázadra visszavetette a magyar nép fejlődését. 1919 augusztusában a Budapestre bevonuló antantcsapatok a hajógyárat is megszállták átmenetileg. Augusztus 7-én a katonai vezetés leállíttatta az üzemet. Hosszú hónapokon át szünetelt a termelőtevékenység, s végül csak 1920 első hónapjaiban indult meg a normális gyártás. A vállalat életében is jelentős személyi változások történtek az üzemszünet időszakában: a fehérterrorista csapatok megtorló jellegű garázdálkodásának szerves kiegészítéseképpen statáriális és gyorsított eljárású bíróságok elé állították az üzemi munkásvezetőket, akik közül többet hosszabb börtönbüntetésre ítéltek. De ugyancsak ezekben a hónapokban vonulnak nyugállományba a még életben levő régi hajógyári vezetők, hogy átadják helyüket a fiumei hajógyár elvesztése után Budapestre visszatérő fiatalabb szakembereknek. Ilyen viszonyok közepette kezdődött meg az újpesti hajóépítés egyik legszomorúbb válságperiódusa, amely csaknem két évtizedig tartott. Hajóépítés az 1920—1929-es években A háború befejeződésekor és 1919 végén, 1920 elején bekövetkezett pangás után a gyökeresen megváltozott politikai és gazdasági viszonyok közepette a hajóépítés rövid ideig még oly mértékben folytatódott, mintha semmiféle változás nem történt volna. Az átmeneti munkaszünet után bizonyos fellendülés és új munkaalkalmak mutat645
