Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
nitáknak a kunok adóit is. Ennek ellenében a lovagok vállalják, hogy megfelelő számú harcost állítanak az ország minden támadója ellen. 87 A nagy védelmi készület tehát az 1247. évvel veszi kezdetét. 88 Ezekben az időkben intézi a pápához IV. Béla azt a Sárospatakon kelt — Wertner szerint 1248-ban, Szentpétery szerint 1250-ben írt — levelét, amelyben megírja: a tatárok megszámlálhatatlan seregtikkel egész Európát el akarják árasztani. . . nap nap után érkeznek róluk hozzánk a hírek. 89 Ebben a levélben tesz említést Béla király a johannitáknak az ország szívébe történt telepítéséről, s az ország közepén, a Duna mellett épített várakról is. Ez tehát az a pszichózis, amely 1247—48-ra megérleli annak a szükségét, hogy Pest város, és vele Esztergom, Székesfehérvár polgárait védett várakba feltelepítsék. IV. Béla hírszerzői jól működtek. Güyük készülődésének híre nem volt vaklárma. S ha a mongolok Európa elleni második offenzívája késett is, 1252-re Güyük már az Európa elleni támadásra mozgósította hadseregét. 90 Azt pedig, hogy erre a hadjáratra ekkor nem került sor, csupán annak köszönheti Magyarország, hogy 1252-ben Güyük váratlanul meghalt. Utóda, Hulagu pedig 1253-ban nem Európa, hanem Perzsia ellen indult. 91 A tatár invázió veszélye azonban nem múlt el véglegesen. A visegrádi hatalmas lakótorony építése IV. Bélának 1259-ben írt oklevele szerint még mindig a tatár elleni védekezés céljából történt, s a király megemlíti, hogy a ,,Salamon"-torony építése idején ,,hostilitas Tartarorum. . . cotidie formidabiliter imminebat." 92 Mivel a királyi oklevél 1259-ben múlt időben beszél, a tatár támadás veszélye pedig az 1247— 48-as években volt a legnagyobb, a tatárjárás megismétlődésének hírére utaló adataink a visegrádi toronyépítés kezdetének időpontját is meghatározzák. 1260-ban, a nagy morvamezei vereség után IV. Béla újból attól retteg, hogy a magyar hadsereg hatalmas vérveszteségét a tatárság kihasználja. 93 A Margit-legendából tudjuk, hogy a tatárjárás megismétlődésének félelme még az 1260-as években is rettegésben tartja a lelkeket: a Nyulak szigete Domonkos-rendi kolostorának zárdaszűzei Margit királyleányt faggatják: miképpen védekeznék a tatárok erőszakoskodása ellen? 94 A várt támadás azonban nem ekkor, hanem csak majdnem egy fél évszázaddal az első után, 1285-ben következett be, s noha egészen a Dunáig s a budai vár faláig hatolt el, Kun László szétverte csapataikat. 95 A budai vár betelepítésének adatai tehát, az általános várostelepítési analógiákra s az ezt 1247-től erősen módosító tatárveszély kronológiai adataira támaszkodva is azt mutatják, hogy a budai vár betelepítése 1243 és 1255 között két, időben élesen elkülöníthető szakaszban ment végbe. 1243-ban, Buda Vetus első említésekor, a királyi udvar s az ahhoz szorosan felzárkózó udvarnép ideköltöztetésével vette kezdetét a Várhegy várrá építésének munkája. Ez az első szakasz 1249-re, vagyis arra az időre, amikor az esztergomi királyi várkastély eladományozására sor került, 58
