Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

4Í. Közjótékonysági és szociálpoliti- \\. Közegészségügyi és köztisztasági kai bevételek ( - ) és kiadások ( ) bevételek ( - ) és kiadások ( — ) dészettel, a közoktatással és a közgazdasággal, valamint a közlekedéssel összefüggő bevételek is, veszítettek értékükből. Ez különösen a közoktatási bevételeknél jellegzetes, mert egyébként — rögtön látni fogjuk — a közoktatás kiadásainak alakulása a világháború után is figyelemre méltó. Felötlik a közélelmezésre eső bevételek viszonylagos súlyának növekedése: ezt nyilván a vágóhidak és a vásárcsarnokok bevételének megélénkülése idézte elő. Iyátszólag a közjótékonysági, szociálpolitikai és közművelődési bevételek százaléka is változott: több mint kétszeresére nőtt meg. De hogy a bevételek nagy emelkedését helyesen értékelhessük, azonnal hivatkozunk arra, hogy azt rendkívüli körülmények segítették elő, s másképpen világítják meg számításaink e részletének értékét. Az 1928-ban első ízben megszervezett inségakció céljaira igénybe vett anyagi eszközök ti. a 30-as évek elején már átlagosan 5 millió pengőnél több bevételt ígértek az akció lebonyolítására. Érdemes volna egyszer közelebbi vizsgálódás tárgyává is tenni ennek az akciónak részletes történetét. Mindenesetre jellemző, hogy a 20-as évek közepe után megfigyelhető konjunktúra csúcspontján is már ínségakciót kellett a fővárosnak megszerveznie. Bizony, azt igazolja ez, hogy a fény csak látszólagos fény volt, és sok budapesti lakásban ott terpeszkedett a gond. A kiadások sokkal jobban tagoltak, mint a bevételek. Valaha, 1914ben a pénzügyi kiadások csaknem az összes költségvetési keret 1/3-át érték el: a kölcsöntörlesztési szolgálat nagy szükséglete okozta ezt. 1926—30 566