Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
Ez a negatívum, más adatokkal is összevetve arra mutat, hogy Pestnek Budára való átköltöztetése 1246 végéig nemhogy végbe nem ment, de még csak meg sem kezdődött. Az áttelepítés Pestről a budai várba csak 1247. é y eleje után, az esztergomi polgárvárosból az esztergomi Várhegyre pedig csak 1248—49-ben kezdődött meg. Ha korai okleveleinkben megnézzük a XIII— XIV. században budainak és pestinek egyaránt nevezett Budavár megnevezéseit, azt találjuk, hogy a budai várat Pest nevével először csak 1255-ben kapcsolja össze oklevél. (. . . in monte Pestiensi castrum, — ecclesia Sancte Marie in ipso castri construenda, — tributum fori. . . in castro Pestiensi.) 74 1247-ben a veszprémi káptalan még ecclesia . . . Növi Montis Budensis, 75 1248-ban IV. Inczepápa ecclesia beaté Marie de Novo Monte Budensis helynévvel, tehát még Buda, és nem Pest nevével illeti Buda várát. 76 Bttől fogva — mint majd részletesen elemezzük — az okleveles gyakorlat felváltva nevezi a budai várat pesti, pesti újhegyi, vagy budai várnak, a Margit-legenda Nagy vagy Új-Budának, s a két helynév — Pest és Buda — annyira egyértelművé válik, hogy a tárnokvölgyi per (1264) egyik oklevelében ugyanez a szöveg hol Nova Buda, hol castrum Pest névvel illeti ugyanazt a települést, a budai Várhegyet. 77 A budai várnál régebbi (Ó) Buda és a régi bal parti Pest város nevének megjelenése a budai Várhegyen az új telepítés két eredethelyére, a Vár lakosságának (ó) budai, illetve Pest-városi eredetére utal. Az új település nevének változása — 1248-ig csak budai vár, 1255-től pesti és budai vár felváltva — azt jelenti, hogy Pest város lakossága egy részének a budai Várhegyre történt feltelepítése, Székesfehérvár és Esztergom polgárságának áttelepítéséhez hasonlóan s azzal egy időben csak 1247 körül indult meg, s 1255-re az áttelepítés már véget is ért. Ez azonban — figyelemmel legkorábbi, az Űj Buda fennállását közvetve már bizonyító 1243. évi oklevelünkre — azt a kérdést veti fel: ha Pest lakossága, bizonyára a tatárveszély megismétlődése miatt csak 1247 és 1255 között költözik át a budai Várhegyre, mi történt a budai Várhegyen az 1243-ban már földrajzi fogalomként feltűnő, s 1247—48ban már a háromhajós Nagyboldogasszony-templommal kapcsolatban is szereplő Nova Budán 1243 és 1247 között? A fenti kérdésre lényegében már megfeleltünk azzal, hogy a kirátyi rezidencia és a pénzverő fabrica Esztergomból Budára történő telepítésére, a királyi lakóháznak s a pénzverőháznak Buda várában való elhelyezésére s ezek telepítésének elsődleges voltára rámutattunk. Ezzel szemben Pest város polgársága telepítésének fontossága másodrendűvé vált. Ez az aprólékos elemzés, amelyet a Várhegy betelepítésének periodizálása végett végzünk, nem felesleges. Egyrészt ugyanis, ha a budai Várhegy betelepítésének nem lett volna más célja, mint az, hogy Zágrábhoz, Székesfehérvárhoz, Esztergomhoz, majd Győrhöz, Sopronhoz hasonlóan csupán Pest polgárságának nyújtson menedéket a király, miért viseli ez az új telepítés 1255-ig csak a Buda nevet, s ha Pest áttelepítése (mint azt az újabb tatárjárás hírére vonatkozó alábbi adataink mutatják) 55
