Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510

22 Főv. Lt. 723 fsz. alatt 22 218/1865 sz. tanácsi végzés. Sennyey tárnokmester 10/4 4545/eln. sz. utasítása. (Pest v. lt. Tan. ir.). 23 Pesti Napló (1865) okt. 23. 24 Adatok Magyarország Gazdaságtörténetéből. Bp. 1955. 25 Hazánk s a Külföld (1865) dec. 24. — Főv. Lt. Udvari Kancellár 1865. dec. 17-én 1671. ein. sz. és a tárnokmester 1866. jan. 22-i 7188. ein. sz. irat. 26 Hazánk s a Külföld (1865) dec. 31. 27 Fővárosi Lapok (1866) márc. 30. — Hazánk s a Külföld (1866) ápr. 8. 28 Fővárosi Lapok (1866) ápr. 20. 29 Uo. ápr. 22. 30 Uo. 1866. ápr. 11. 336. 31 Főv. Lt. ÉB/ir. 1024/1867 fsz. XLVI jkv. sz. — 1228 fsz. alatt Ybl utólag kér építési engedélyt. Jkv. sz. LHL 9. (Pest v. lt. Tan. ir.). 32 Főv. Lt. EB/ir. 442/1868 fsz., XX. jkv. sz. 15. A belügyminiszter 1868. ápr. 29-én 2114 sz. leiratával Kovách László Zöldfa u. 26. sz. alatti engedély nélkül létesített emelettoldalék 10 Ft-os bírságával együtt mindkét büntetését összesen 20 forintra mérsékelte. (Bpest v. lt. Tan. ir.). 33 Bp. Főv. Tanácsának tervtára 31 208/884—HL 1 tervrajz a bejárati részről. 34 Főv. Lt. 31 028/13 (Pest v. lt. Tan. ir.). 35 Főv. Lt. 1519/1872, 4066/1872, 16 777/1872. (Pest v. lt. Tan. ir.). 36 Bp. Főv. Tanácsának tervtára 34 588/1920. 1 db véghatározat. 37 Budapest Székesfőv. törvényhatósági bizottsága az 1935. évi XVIII. te. alapján a 486200 pengő értékű telket és az 524120 pengőt érő palotát 1941. május 14-én 245/1941 közgyűlési határozattal örökös és ingyenes tulajdonul a Magyarországi Olasz Kultúrintézetnek adta át. Szendy polgármester 225 168) 1941. XI. sz. alatt hagyta jóvá az ajándékozási szerződést 1942. febr. 3-án. (Bp. v. lt. Tan. ir.). 38 Főv Tört. Múz. Újkori Osztályán levő fénykép 1880 körül. 39 A Kultúrintézet portása közölte, hogy régen kétoldalt ülő oroszlánszobor volt elhelyezve. 40 Gerő L., A XIX. század végi későeklektikus építészet jelentősége Budapesten. Műemlékvédelem 3. 41 Hatolkay A., A Nemzeti Múzeum körül kialakult palotanegyed története. Műemlékvédelem IV. 3. 42 Siklóssy L., Hogyan épült Budapest? Bp. 1931. 43 Preisich G., Budapest városépítésének története Buda visszavételétől a kiegyezésig. Bp. i960. 44 Pásztor M., 150 éves Lipótváros. Bp. 1940, 188. 45 E tanulmány szerzője készítette 1955-ben. Előzőleg elkészült az épület teljes felmérése (alaprajzok, metszet, homlokzat). A környezetbe illő stukkóval tagolt mennyezetű nagyteremben helyezné el a tervező az előadótermet, mely egyaránt alkalmas lenne tudományos előadások, hangversenyek, színielőadások megtartására, nagy filmek vetítésére. Gazdag díszítésű oldalfalon lizénákkal tagolt reprezentatív fogadószoba kapcsolódna az előadó teremhez; a lizénák festményeket és tükröket kereteznének. Ezzel a kialakítással a tagozatok a szimmetrikusság ellenére is festői elrendezést adnának. A helyreállítási tervben gondoskodás történt a társalgók, dohányzók, büfék, színészöltözők kialakításáról is. A szünetben a közönség kényelmes előcsarnokban sétálhat, és a nagytermet körülölelő folyosón az olasz festők mesterműveinek reprodukcióiban gyönyörködhet. A főlépcső antikizáló lizénáit kovácsoltvas falikarok díszítenék, és a lágy vonalú fahkarba az épület nagy tehetségű építészének, Ybl Miklósnak névbetűi kerülnének. Eltávolításra kerülne a terv szerint a homlokzati tagozatok eredeti jellegét, finomságát, arányait, díszítéseit eltompító több rétegű festés és kőporos fröcskölés. A tervek szerint a sóskúti mészkőből készült nemes homlokzati elemek mésztej-itatással konzerválásra kerülnek. Ezek a homlokzat színezése során kie508