Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510

A kapunyílásnál a félpillérek előtti talapzatokon még ma is látható nyomai vannak a hajdani szobornak vagy kandellábernek. Az előtető rögzítése öntöttvas konzolokkal történt,

38 tehát ennek a talapzatokba rögzítése szükségtelen volt. A bejáratoknál levő talapzatokba valószínűleg ülő oroszlánszobor volt elhelyezve. Ezt azonban sem metszet, sem fénykép mind ez ideig nem bizonyította, levéltári vagy hírlaptári adat sem igazolja létezését.

39 A helyszíni szemrevételezés azonban ezt alátámasztja. A középrizalit 3 középső ablaka felett puttókkal díszített szegmensíves timpanon van, mely alatt a földszinten a 3 kapunyílás kapott elhelyezést. Ez ugyan csak egy része a homlokzati kompozíciós rendszernek, de ez az erősebben hangsúlyozott motívum felfokozza a szimmetriát, a kompozíció frontálissá válik, és a főbejárat, ha nem is erőteljesen, de kiemelkedik; kár, hogy a keskeny utca miatt ez nem domborodik ki eléggé. A homlokzat díszítése elárulja, hogy az épület Ybl átmeneti korszakából való, amikor a romantikus irányzattal már felhagy, de az olasz reneszánsz stílushoz még nem ér el, midőn a díszítő elemeket még az egyes stílusokból válogatta, és nem állt még előttünk mint a neoreneszánsz kivételes tehetségű mestere. Ebben az időszakban (1865) Ybl épületein — mint építésztársainak művein is — (Weber Antal, Szkalnitzky Antal, Schikedanz Albert, Diescher József) a stíluspluralizmus jelentkezik. Ez jellemzi a régi képviselőház homlokzatát is. E kor építészének (1850—1910-ig) a történelmi formák egész tárháza állott rendelkezésére, és ezekből a formákból a kor felfogásának és szemléletének megfelelően válogatott. így alakult ki a historizáló eklektika. Eklektikus építészeink művészi problémáitól, alkotó módszereitől a szolgai másolás és vértelen stílusutánzás éppoly távol állott, mint a reneszánsz az antik utánzásától.

40 A reneszánszban a homlokzatok kiképzése, architektúrája — ellentétben az antik építészettel — az utcakép építészeti megjelenését hivatott szolgálni. A reneszánsz utca a reprezentáció kifejezője, és ez a felfogás uralkodott a XIX. század épületeinek homlokzataiban is. Az építészeti elemek előretörnek, és ahogy a genovai vagy firenzei paloták utcája művészien megmunkált homlokzataival természetes utcakép a maga korában, eklektikus építészetünk is korának építészeti foglalata, és utcakép-kialakító fővárosunk fejlődésében. A XIX. század második felének bérházán, avagy középületeinek homlokzatában megtalálható a genovai paloták gondolata. Mint ahogy a XV. század végén Cicero olvasása és a latin könyvek iránti érdeklődés fontosabb volt, mint a liturgikus művek tanulmányozása, és tudományos programmá vált az antik művészeti emlékek kutatása is, ehhez hasonlóan a XIX. században tudományos programmá vált a történeti stílusok és elsősorban a reneszánsz művészeti emlékeinek tanulmányozása, stílusjegyeinek, formakincseinek felhasználása. És ennek hazánkban legkiemelkedőbb mestere Ybl Miklós volt. 502