Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

és megoldások teljes mellőzése következtében az utóbbi évtized várostörténeti irodalma a fenti kérdést, s vele a budai vár településtörténetének sarkalatos kérdéseit megkerülte, vagy — megítélésem szerint — helytelenül szemlélte és szemléltette. I A budai vár telepítése az okleveles emlékek tükrében A Budára vonatkozó egykorú írásos emlékanyagban — amelyet a későbbi történeti és régészeti irodalom számos régibb és újabb tévedésével szemben ezúttal vizsgálódásunk egyedüli alapjának tekintünk —, 1243-ban, a tatárjárást követő esztendőben akadunk a budai várhegyi telepítés első közvetett, de hiteles nyomára. IV. Béla királynak egyik Óbudával kapcsolatos oklevele az addig kizárólag Budának nevezett Óbudát először illeti e névvel: Vetus Buda.

8 Világos bizonyítéka ez annak, hogy e Vetus Buda ellentéteképpen — a Margit-legenda szerint — ,,Új avvagy Nagy Budán" ekkorra már megkezdődött a városépítés munkája és a telepítés; Vetus Budával ellentétben az Űj Buda, a budai vár 1243-ra már helyrajzi fogalom. Volt-e 1243 előtt városias vagy falusias település a budai Várhegyen? Okleveles emléke ennek nincsen. Azokat az archaizáló feltevéseket, amelyek a budai vár építéskorát — az Anjou István herceg nevét viselő XIV. századi budai István-torony építtető jenek I. István királyt tartva — a XI. századra keltezték,

9 vagy a Várhegyen románkori települést feltételeztek,

10 az okleveles anyag semmivel sem igazolja, a régészet pedig megcáfolja.

11 A tatárjárás előtti időből a budai Várhegy közelében a jobb parton csupán (Ó) Buda, Felhévíz, a Tabán helyén fekvő Kelenföldnek is mondott Kispest ismeretes. A jobb parti (Ó) Buda és Kispest, valamint a bal parti Pest város neve régibb történetíróinknak bőséges alkalmat szolgáltatott arra, hogy az ezekre vonatkozó okleveles adatokat a Budának, budai várnak s Pest várának, pesti újhegyi várnak (Castrum Növi Montis Pestiensis) egyaránt nevezett Budavárnak tulajdonítsák.

12 1243 után a budai várra vonatkozó további közvetlen adatunk 1247-ből való. A veszprémi káptalan Zlandus veszprémi püspök kérelmére megállapítja azt, hogy a telki, a budaszentjakabi és Növi Montis Budensis egyháza a veszprémi püspök joghatósága alá tartozik.

13 1248-ban IV. Ince pápa vizsgálatot rendel el azért, mert a székesfehérvári káptalan az esztergomi és budafelhévízi johannitákkal s egyes, az esztergomi és veszprémi városhoz és egyházmegyéhez tartozó világiakkal és klerikusokkal együtt lefoglalta a budavári Mária-egyház (ecclesia beaté Marie de Novo Monte Budensi) jövedelmét s más, a veszprémi püspököt illető jövedelmeket.

14 A budavári Mária-egyház elnevezés csak a budavári főtemplomot jelentheti. Világosan eldönti ezt IV. Béla királynak az az 1269-ben kelt oklevele is, amellyel ekkor mind a budai tizedeket, mind a budaszent46