Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

i. Szombat-kapu; 2. Magna curia regis, más néven Kammerhof. XIII. sz.; 3. A Szent Mártonról nev. királyi és királynéi házikápolna. 1349.; 4- Sáfár n. István pilisi főispán háza. 1362 előtt.; 5. Himfi Benedek vajda háza. 1362.; 6. Szé sényi Tamás vajda háza. 1354.; 7. Vörös Mihály alnádor és Vásári Miklós esztergomi érsek házai. 1364.; 8. Mária Magdolna-plébániatemplom. 1240-es évek; 9. Szent Miklósról nev. domonkos rendi kolostor. 1250 körül.; 10. Nagyboldogasszony-plébániatemplom. 1247.; XI- Mindszent-kápolna. 1358 előtt.; 12. Városháza. XIV. sz.; 13. Szent Eászlókápolna. 1334.; 14- Szent György-temploni. 1371 előtt.; 15. Szent János-kapu. (Vízikapu).; 16. Werner—Pétermannház. XIII. sz.; 17. Szent János evangélistáról nev. ferences kolostor. 1260 körül. 18. Moys nádor háza, majd Sybilláról nev. begina zárda. 1280 körül. ig. Kelenföldi kapu. A déli palota megépítése után: Palotai-kapu. ; 20. Zsidónegyed. 1250-től 1360-jg. Zsinagógája 1307 előtt.; 21. Demeter esztergomi érsek háza. 1370-es évek. 22. Zsidó-kapu. A zsidók elűzése után Fehérvári kapu.; 23. Szent Péter-plébániatemplom. 1270 körül.; 24. Krisztus teste-kápolna. 1351.; 25. Szent Istvánról nev. Ágoston-rendi kolostor. 1340.; 26. A Karmeliták Irgalmasság anyjáról nev. kolostora. 1327.; 27. Királyi palota. Épül 1340—1382.; 28. Szent Gellért (Mária)-templom. XI. sz.; 29. Szent Erzsébet ispotály. XIII. sz.; 30. Zsidótemető. Első sírköve: 1278.; 31. Szent Iyázár-templom. 1355 előtt.; 32. Akasztófa. 1390. évi, egyébként rég közölt oklevélszöveget félreérthetően értelmeztem — „fatális topográfiai tévedés".

4 Noha ezekhez a vitairatokhoz fűződő megjegyzéseimet már 1953-ban összefoglaltam, azok megjelentetésére csak 1961-ben adott módot Dávid Katalin a szerkesztésében megjelent Művészettörténeti Tanulmányok 1959—60. évi kötetében.

5 így ezen a helyen e vitával kapcsolatos módszertani és régészeti észrevételeimet mellőzöm. A XIII. századi budai vár és várpalota problémája kettős: részben régészeti, részben történeti kérdés. A régészeti probléma rendkívül egyszerű. Mivel a Várhegy déli csücskének, a késő középkori és újkori királyi palota helyének régészeti feltárása immár végbement, a kritika könnyűszerrel eldöntheti: hitelesíthető-e ezen a területen régészeti, elsősorban építészettörténeti in situ emlékekkel egy XIII. századi királyi lakóhely archeológiája. Az eddigi publikációk

6 és eddigi ismereteim alapján én e kérdésre változatlanul 44