Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444
Emellett kevés haszonnal járó távollétük kiesést jelentett a halasztást nem tűrő nyári mezőgazdasági munkákban. Nem szólva arról, hogy gyakori oda-vissza szállításuk tetemes költséget jelentett az államháztartásnak, így érthető, hogy Kossuth mint pénzügyminiszter a mobilizáció ezen rendszere ellen már július 19-én, a tolnai nemzetőrök megfutásának hírére felemelte szavát. Azt javasolta, hogy csak huzamosabb időre önként vállalkozókat küldjenek táborba. 162 Érveivel és javaslatával mind Mészáros hadügyminiszter, mind Baldacci ezredes, a Nemzetőrségi Haditanács elnöke egyetértett. Ezért a Bécsbe utazott Batthyány jóváhagyásával július 25-én Mészáros L,ázár (mint a miniszterelnök helyettese) rendeletet bocsátott ki a mobilizáció rendszerének megváltoztatására. 163 Meghagyta a hatóságoknak, hogy ezentúl jelezzék a hadügyminisztériumnak: milyen létszámú és fegyverzetű nemzetőri alakulatot kívánnak táborba indítani — valamint azt, hogy hány önkéntest tudnának hosszabb idei harctéri szolgálatra kiállítani. Az önkéntes mobilizáció rendszerének végleges bevezetéséről azután augusztus 13-án — mikor a helyzet a Drávavonalon ismét kritikussá vált — Batthyány részletesen intézkedett. 164 Eközben augusztus i-én indult ki Földváry I,ajos önkéntes alakulata Pestről. Vállalkozásának sikere hasonló lépésre buzdította a budai nemzetőrség (a Pest megyei I. nemzetőri zászlóalj) parancsnokát, Kiss Miklós nemzetőr őrnagyot is, aki közölte ebbeli szándékát a miniszterelnökkel. Ennek következtében fordult még augusztus 3-án átirattal Batthyány Pest és Buda városok elöljáróságához, valamint Kovács György ezredes, pest-budai nemzetőrségi főparancsnokhoz. 165 Közölte, hogy több helybeli nemzetőr önkéntes zászlóaljat szeretne szervezni, és kiindulásra ajánlkozott Kiss Miklós őrnagy is. „Felszólítom tehát önöket — hangzott Batthyány utasítása — a mozgóvá alakuló budapesti nemzetőrsereget a lehetőségig elősegíteni, minden esetre pedig jó fegyverekkel ellátni azok számából, mellyek az álladalomtól osztattak ki a helybeli nemzetőrsereg felfegyverzésére". Vagyis a már említett augusztus 13-i, a nemzetőrség önkéntes mobilizációjáról szóló általános rendelkezés előtt, lényegében hasonló utasítást adott ki a miniszterelnök a fővárosra vonatkozóan. Erre nyilvánvalóan Földváry toborzásának gyors sikere, valamint a megfelelő tapasztalatok szerzésének igénye indította. 166 Batthyány augusztus 3-i levele tulajdonképpen toborzási engedély volt Kiss Miklós számára, aki augusztus 6-án ki is adta „Budapesti nemzetőrtársaim !" kezdetű felhívását. 167 Kezdeményezésére másnap a budai tanácsülés az önkénteseknek 10 forint foglalópénzt és napi 24 krajcár pótdíjat szavazott meg. A tanács azt is megígérte, hogy gondoskodik az otthon maradott családtagokról, az esetleges özvegyekről és árvákról. 168 A felhívás a kedvezmények ellenére sem talált lelkes fogadtatásra, mert augusztus 13-ig csak tizenketten jelentkeztek. 169 ' Ezen a napon jelent meg Batthyány említett rendelete az önkéntes nemzetőrségről. Ekkor a sikertelenségbe belenyugodni nem akaró Kiss őrnagy Buda város tanácsának a megszavazott kedvezményekről szóló határozatát megküldte Rottenbiller pesti polgármesternek azzal a megjegyzéssel,. 428
