Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444
zéssel, hogy hat nap talán elegendő lenne. 109 Batthyány I^ajos nem osztotta kormánya idegességét, ezért megérkezése napján mindenekelőtt arról rendelkezett, hogy a honvédeknek haladéktalanul adják ki a szükséges fegyvereket. 110 Majd néhány napi tájékozódás és a június 16-án tartott minisztertanács után, június 18-án intézkedett, hogy a két honvédzászlóaljat minél előbb felszerelve, június 24-én indítsák el a rendeltetési helyére. Ennek értelmében meghagyta egyrészt a hadügyminiszternek, hogy a két zászlóalj elutazását hajón vagy vonaton biztosítsa, másrészt a Nemzetőrségi Haditanács elnökének, hogy a kiindulás végleges napját a honvédekkel napiparancsban tudassa. 111 Batthyány szükségesnek tartotta Baldacci figyelmét felhívni, hogy a napiparancsban hangsúlyozza, „miszerint az egész hazának szemei reájuk függesztve lévén, tőlök elvárja, hogy e parancsot lelkesedés és örömmel veendik és a bennük helyezett bizodalmat minden alkalommal igazolni örömmel fogják." Nincs is tudomásunk arról, hogy a honvédek — akik csak a tétlenséget unták — a kiindulási parancsot ellenszegüléssel vagy akár csak kelletlenül is fogadták volna. Ezekben a napokban a hadügyminisztérium, a Nemzetőrségi Haditanács és a főváros lakosságának közös erőfeszítése eredményeként lázasan folyt a két zászlóalj felszerelése. A felfegyverzett honvédek — mint már említettük — Pest-Budának nagy biztonságérzetet adtak. Ezt az érzést a Márczius Tizenötödike a következőképp fogalmazta meg június 14-én, amikor híre ment, hogy Batthyány elrendelte mindkét zászlóalj teljes felfegyverzését:,, . . .e pillanattól fogva Pestváros nem félhet semmi nemzet és alkotmány ellenes zavargásoktól." 112 Ez a magyarázata annak, hogy a két zászlóalj gyors felruházása mintegy társadalmi problémává vált, hogy szinte máról holnapra szerelték fel őket. Egy június 19-én kelt levél még arról panaszkodott, hogy a honvédeknek „sem fegyverük, sem ruhájuk" 113 — június 23-ára azonban a zászlóalj legénységét már ellátták bakanccsal, nadrággal, vászonzubbonnyal, tábori sapkával, patrontáskával, a szükséges szíjazattál és fegyverzettel. 114 Ez utóbbi: a budai fegyvertárban őrzött modern (csappantyús, szuronyos) fegyverek megszerzése Batthyány világos parancsa ellenére sem ment olyan könnyen. A miniszterelnök június 14-én kelt intézkedésére a hadügyminisztérium ugyanis csak június 17-én rendelkezett, hogy a budai fegyvertárból I/ázár György őrnagynak adják ki a szükséges fegyvereket. 115 Marziani ezredes, fegyverfőfelügyelő azonban ennek következtében június 19-én csak az 1. honvédzászlóaljnak utalt ki fegyvert, amiért másnap a Nemzetőrségi Haditanács a hadügyminiszternél a 2. zászlóalj azonnali felfegyverzését is sürgette. 116 Az indulás előtti napon, június 23-án azután a 2. honvédzászlóalj felszerelése befejeződött, megkapta fegyverét és ruházatát. 117 Ekkorra áthelyezték a szükséges kiképző altiszteket (tizedeseket és őrmestereket) is a Budán állomásozó, magyar legénységű Baussner gránátos zászlóaljtól. 118 A két zászlóalj indulásának időpontjáról, az útrendről június 21-én értesítette a hadügyminiszter a hatóságokat. 119 422
