Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444
után Öt órára népgyűlést hívnak össze a Múzeum-kertbe és a főváros polgárságát adakozásra szólítják fel. Azt is elhatározták, hogy a két nap múlva ismét összeülő közgyűlésen véglegesen megszervezik az adományok gyűjtését. 16 Május 2i-én már elkészült Rottenbiller egy szűk körű bizottmánynak bemutatott tervezete, amely „honvédelmi segélyezésül" 200 000 forint megajánlását javasolta, hogy ,,a holnapi közgyűlésen a városi közönség olly adományösszletet szavazzon meg a hazának, melly a város méltóságának s lakosai hazafiságának megfelelve, más hatóságokra is követésre méltó példányul szolgálhasson . . ," 17 A május 22-i megajánló közgyűlés méltó maradt a főváros jó híréhez, mert határozatba ment, hogy az önkéntes egyéni adományokon túl, a város a fenti összeget megajánlja ,,az önkéntes sereg minél nagyobb számbani és minél pontosabb kiállíthatásáttl és annak felszerelésére . . ," 18 A közgyűlés a toborzás sikerének érdekében még egy fontos lépést tett: felhívással fordult a mesterlegényekhez, tudtukra adva, hogy a „helybéli iparossegédek, kik . . . a nemzeti Önkéntes sereg zászlói alatt tettleges szolgálatot teendenek", három év múlva a városba visszatérve mesterségüket mint mesterek „minden remekelés vagy díj fizetés nélkül" szabadon folytathatják. 19 Mindez — mint látni fogjuk — kétségtelenül ösztönzően hatott a toborzás sikerére. Jelentős támogatást nyújtott az önkéntesek toborzásának megszervezésében a baloldali ifjúság is. Már a toborzás másnapján, május 18-án foglalkozott ezzel a kérdéssel a Radical Kör közgyűlése, amely — okulva az első nap tapasztalatain -— olyan döntést hozott, hogy ezentúl ne csak katonák, de nemzetőrök is vegyenek részt a toborzásban. Ezért — írja a Pesti Divatlap tudósítója — „helyben és vidékre több emissariust választott meg köréből, kik a népet az önkénytesek sorábai beállásra hathatósan buzdítandják." 20 Nem lebecsülhető jelentőségű azonban a kedélyek megnyugvása sem, hiszen tudjuk, hogy a főváros népe május 10-e, a budai vérengzés éjszakája óta állandóan meg-megújuló izgalomban élt. Május 20-án végre helyreállott a nyugalom, és már ez is jótékony hatást gyakorolt a toborzás menetére. 21 Végezetül igen fontos az a tény is, hogy a Rottenbiller által a toborzás ellenőrzésére kiküldött bizottság körültekintő gondoskodása következtében május 21-től az újoncok felfogadását nem a város szívétől távol levő és még teljesen be nem fejezett laktanyában, hanem a Múzeum épületében folytatták. 22 így vált a márciusi napok óta szimbolikus jelentőségűvé növekedett épület a pesti honvédtoborzás színhelyévé. Mindezek együttesen vezettek ahhoz, hogy ettől az időponttól kezdve az önkéntes honvédek száma rohamos növekedésnek indult. A már felfogadott önkéntesek csapatosan, ének- és zeneszóval járták a várost, és maguk is toboroztak. 23 A fővárosban olyan közhangulat alakult ki, hogy fiatal és egészséges ember nem mehetett úgy végig az utcán, hogy úton-útfélen ne kérdezték volna tőle meg: miért nem csapott még fel honvédnek? 24 A toborzó bizottmánynak sok gondot okoztak azok 407
