Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

Bevétel Hátralék Kiadás Év Ft Ft Ft 1783 67 385 8416 6l 296 1784 73 727 8616 62 212 1785 109 753 8 959 95093 1786 78 943 IO 196 71 90I 1787 79 383 55650 76174 1788 121 780 53 999 IO6 379 tehát nem kimondottan városi jövedelmek. Nem számíthatók a városi jövedelmek közé a felvett kölcsönök sem. Mindenesetre a városi gazdálkodás nehéz helyzetére utal az, hogy a kiadások fedezését, a pénztári egyensúly megtartását — annak ellenére, hogy a városi jövedelmek tényleg növekedtek—, ilyen, nem éppen városi jövedelemnek minősülő „bevételekkel" kellett biztosítani.

84 Városi önkormányzat, igazgatás és bíráskodás Amint ezt már jeleztük, II. József eddig ismertetett reformintézkedései kizárólag Budát illették, más magyar városban (kivéve talán Pestet) hasonló intézkedéseket ebben a korban nemigen foganatosítottak. A továbbiakban olyan reformokat ismertetünk, amelyek inkább a magyar városokkal kapcsolatos reformok kategóriájába sorolhatók, s más magyar városokban (szabad királyi városokban) is fellelhető jelenségek közé tartoznak. Buda fővárossá emelése, a kormányszékek áthelyezése a városokat érintő általános intézkedéseknek is különleges helyi színezetet kölcsönzött. Budán az uralkodó nagyobb gonddal és körültekintéssel hajtotta végre ezeket a reformokat, mint más városokban. Elsősorban a városi önkormányzat és a városi igazgatás kérdéseire térünk ki. II. József a városfejlesztés ügyében — legalábbis magyar viszonylatban — nem annyira gazdasági, mint inkább igazgatási és rendészeti problémát látott. A városok (elsősorban a szabad királyi városok) akkori igazgatási viszonyait nem találta megfelelőnek, s országos közigazgatási reformjai végrehajtásához alkalmasnak. (Természetesen ez nemcsak a városi, hanem a megyei igazgatásra is vonatkozott.) A városi magisztrátusok tagjai sem szakképzettség, sem a hivatali pártatlanság dolgában nem állták ki a vizsgát, végül nem olyanokból tevődtek össze, akikre az uralkodó rendszerének kiépítése végett támaszkodhatott.

85 Jól képzett, jól fizetett, csak az állam érdekeit szem előtt tartó, a köznapi érdekeken felülemelkedő, munkájának élő tisztviselői kar megteremtését tűzte ki célul II. József a városokban is.

86 II. József felfogása szerint mindezeket a feltételeket csak állami szabályozás, állandó felülről jövő ellenőrzés valósíthatta meg. Ennek 382