Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

megteremtése volt. Ennek akadályai Magyarországon az ország még megmaradt függetlensége, a nemesi alkotmány, a megyei és a városi kiváltságok, a latin hivatalos nyelv, az elavult közigazgatási szervezet voltak. Ezeknek az akadályoknak elhárítása érdekében hozott intézkedéseivel II. József részben szembehelyezkedett a fejlődés erőivel, részben azonban a fejlődés szolgálatába állott. Az ország függetlensége elleni támadás, a németesítés akkor, amikor a fejlődés a nemzeti függetlenség irányába mutatott, beleütközött a fejlődés természetes erőibe. Ezzel szemben a kormányzati rendszer reformja, az ósdi privilégiumok eltörlése, a közigazgatás centralizálása egybeesett a fejlődés irányvonalával. II. József egyéb reformjai, mint pl. a vallási kérdés, a jobbágykérdés, a közoktatás, az egészségügy, az árvaügy stb. terén hozott reformok már határozottan a polgári fejlődés ügyét szolgálták. Különleges megítélés alá esik a II. József-féle gazdasági politika. Ez Magyarországon II. József alatt is a Mária Terézia-féle gyarmatosító gazdasági politika vonalán haladt. Az uralkodó fíziokrata beállítottsága, monopólium-ellenessége következtében, továbbá ama törekvése miatt, hogy a gazdasági vérkeringést szabaddá tegye, ez a gazdasági politika mégis több pozitív vonást tartalmazott, mint Mária Teréziáé, s egynéhány vonatkozásban (pl. a manufaktúrák kialakulása) fellendülést hozott. Mindezek a reformok a magyar városok (főleg a szabad királyi városok) életében is jelentős változásokat idéztek elő. A privilégiumok megnyirbálása, a közigazgatás racionalizálása, modernizálása, a közoktatásügy, az egészségügy, árva- és szegényügy reformja mély nyomot hagyott a magyar városok életében is. E reformok több vonatkozásban — egészen 1848-ig tartó érvénnyel — szabályozták főleg a városi közigazgatás és gazdálkodás menetét, viszonyait. Ettől eltekintve II. József rendszerében nem beszélhetünk egy különálló, speciális városfejlesztő politikáról, olyan értelemben, mint pl. jozefinista jobbágypolitikáról vagy valláspolitikáról, közigazgatási reformról. A városok fejlesztése, a polgárság megerősítése éppen nem tartozott II. József felvilágosodott abszolutizmusának célkitűzései közé, hasonlóképp a városok gazdasági fejlesztése, az ipar és kereskedelem támogatása sem.

2 Buda (és részben Pest is) azonban a magyar városok között — épp különleges helyzetüknél fogva — a kivételek közé tartoztak. Ez a kivételes helyzet pl. Buda esetében logikusan következett az uralkodó egyik leglényegesebb, az ország közigazgatását racionálisan kiépíteni és megszervezni kívánó törekvéséből. E törekvés egyik célkitűzése volt helyesen megválasztott, megfelelő tartományi központok létesítése. A császár éles szemmel jól meglátta, hogy Magyarországnak — koncepciója szerint a birodalom egyik tartományának — legmegfelelőbb, a kormányzás céljaira legalkalmasabb központja csak Buda lehet.

3 Ez a kiindulópontja annak, hogy Budán II. József alatt más városokhoz viszonyítva jelentős városfejlesztő reformokat figyelhetünk meg. Ezek a reformok befolyásolták a város további fejlődését, új szakaszt nyitottak meg a város életében, s mindmáig észrevehető nyomokat hagytak a város 365