Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

Év Házak száma Év Házak száma I83I 1404 1910 1985 1850 1391 1920 2019 1869 1423 1930 2009 1880 1679 194I 2040 1890 1864 i960 2833 1900 1994 35 Az 1772-es házstatisztikát feldolgozta Horváth Gy., Pest város XVII. és XVIII. századi magyar lakossága. Történetírás (1937) 27

1

—

2

7°> 4

12

—4*7» 36 A Balla-féle térkép címe: „Mappa specialis intravillani hoc est Fundorum Interioris Urbis, ac extra Moenialium circa cnrsum Danubii situatorum, nec non Suburbiorum Josephini et Theresiani una cum Cunctis Allodiis, Hortis, Vineis, Agris, Foenilibus, ac Pascuo, quae Fossa circumvallationis includuntur in gremio. .. civitatis Pestiensis comprehensorum." A térképet a Fővárosi levéltár őrzi. 37 A Józsefváros házai még 1848-ban is 98%-ban földszintesek. Pallós J., Budapest 1848/49-ben. Történeti-statisztikai állapotrajz. Bp. 1950. 38 „In der Vorstadt von Pest wird nur in Igeimen gebaut" Jelentés az 1775-ös árvízről, amely elsősorban a külvárosokban pusztított. Jelentések a régi pesti árvizekről. 1775, 1789, 1799, 1811 és 1838-as árvizekre vonatkozó levéltári iratok kéziratos másolatai. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Bp. 614/615. 39 Conscriptions Lista einer Khrsammen Burgerschaft der königl. Frey Stadt Pesth von i-ten gbris 1735 bis letzten 8

b

rïs 1736 betreffend. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Bp. 339/51. 40 Főv. It.-Pesti lt. Intimata a. a. 7696. Különcsomó. Népszámlálások. 41 A Józsefváros népessége a XIX. és XX. században a következőképpen alakult: Év Népesség Év Népesség Év száma Év száma 1850 17554 1920 145 408 1869 41 831 1930 141 119 1880 63 994 I94

1 150 726 1890 93063 1949 139 673 1900 133 419 i960 142 941 I9IO 151 845 Források: Pallós J. i. m. 39., Budapest 1873-tól napjainkig. A székesfővárosi statisztikai hivatal zsebkönyve. Bp. 1945, 37- és i960, évi népszámlálás. Előzetes adatok. 42 A bevándorlók elsősorban délnémet területekről és az osztrák birodalom különböző tartományaiból jöttek ide. Magyarok és általában magyarországi lakosok bevándorlását sokáig fékezte a hazai nagybirtokos osztály érdeke, amely ragaszkodott a jobbágyok munkaerejéhez, és gátolta őket abban, hogy a városokban letelepedhessenek. A nagybirtok tehát akadályozta Pest elmagyarosodását, a bécsi kormányzat pedig teljes erejével a város elnémetesítésén dolgozott. 43 Néhány összehasonlító adat: Magyarországon 1000 lakosra az 1881— 1885 évek átlagában 45 élveszületés és 33,5 halálozás jutott, 1959-ben 15,2 élveszületés és 10,4 halálozás. Budapesten ugyancsak 1959-ben 1000 lakosra 9,2 élveszületés és 10 halálozás. Magyar Statisztikai zsebkönyv. Bp. i960. — Budapest Statisztikai zsebkönyve. Bp. i960. 357