Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362
Turdnyi K., A Józsefváros régi utcanevei. A Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve. Bp. 1961, 194—197. 10 Az itteni házak leírása általában így kezdődik: „Ein Haus... auf dem Sandthügel", vagy „in dem Sandt". 11 A Horváth Mihály téri plébániatemplom 1799 őszén készült el. Előtte egy mészárosmesternek a Horváth Mihály téri iskola helyén állott háza szolgált ideiglenes templomként. 12 A Rákóczi tér helyén épült házakat az 1838-as árvíz után bontották le, ekkor ugyanis azoknak a házaknak a helyén, amelyek annyira megrongálódtak, hogy felépítésük már nem volt kifizetődő, sok helyütt teret létesítettek. 13 A Rákóczi út 57 (Luther-udvar) alatti evangélikus lelkészséget elsősorban városrészünk szlovák lakói hozták létre. A katolikus vallású szlovákok részére a Rókus-kápolnában szlovák nyelven is prédikáltak. Purjesz I. i. m. 24. 14 Kovács L., Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687—1790-ig. Tanulmányok Budapest múltjából. X. köt. 76—81. 15 A kérdés további elemzést igényel. Gyömrei Sándor kéziratban fennmaradt értekezésében: Pest-Buda gazdaságtörténete a manufaktúra korszakban (1686— 1800) ezzel kapcsolatban a következő megállapításokig jut el: „Az elmaradó manufakturális fejlődés miatt a pénztőkék állandóan az ingatlanpiacon forognak." „A pénztőke az ingatlanforgalomnak az átlagos profitrátát meghaladó haszonlehetősége miatt sem válik ipari tőkévé." (47—48.) 16 Főv. lt.-Pesti lt. Testamenta et inventaria a. m. 52. 17 A pesti telekátírási jegyzőkönyvek 1807—1812. évi köteteiben jelentős részt (kb. 20%) képviselnek azok a tételek, amelyekben Lootz Antalnak, a Moselörökösök megbízottjának ingatlaneladásait jegyezték be. A Mosel család felemelkedését és hanyatlását a gödöllői Grassalkovíchok sorsával lehetne összehasonlítani. 18 Az 1920-as évek végén a Kulich Gyula téren állt barokk kálváriával kapcsolatban, elsősorban abban a kérdésben, hogy ki építette, élénk vita zajlott le. Miskovits Ferenc szerint (A budapesti kálváriahegyi kápolna és Johann Fischer von Erlach. Józsefvárosi Egyházközségi Tudósító. I. köt. 1927.) Fischer von Erlach építette. Grimschitz Bruno tanulmánya szerint (Az epreskerti kálvária, Henszlmann-Dapok. A budapesti tudományegyetem művészettörténeti gyűjteményének közleményei [1927] 4.) az alkotó Johann Lukas Hildebrandt. A kálvária történetével legalaposabban Révhelyi Réh Elemér foglalkozott (Adatok a régi pesti kálvária történetéhez. Archaeologiai Értesítő XLIII [1929] 202—222.) Megállapítása szerint az építőművész valószínűleg Mayerhoffer András. 19 A temető a kálváriadomb építésével egy időben keletkezett, s 1818-ban szüntették meg. Fehér Jolán A., Budapest székesfőváros temetőinek története. Bp. 1933, 86. A józsefvárosi plébánia halotti anyakönyve szerint 1784-ben a kálvária közelében a régi temető mellett a szőlőskertek felé új temetőt nyitottak. 20 Az Örömvölgy-dűlő a későbbi ún. Tisztviselő-telep területét foglalta el. Neve megfejtetlen. Ellentétes elnevezésű párja a Kőbánya félreeső részén fekvő Siralomvölgy-dűlő (Jammertal). Elképzelhető, hogy az elnevezések a termőtalaj minőségére utaltak. 21 „Ist nunmehro zu Hausstellen aufgetheilet worden und ihne mit Consens eines Löbl. Stadt Mag. ein Plaz ausser dem Ketskemeter Thor zwischen den Szolnoker und Ketskemeter Strassen gegeben worden." Tehát a tulajdonost egy ferencvárosi ingatlannal kártalanították. Főv. lt.-Pesti. lt. Rákosi malmok, majortelkek, szántóföldek és rétek telekkönyve 1718—1819. Fol. 41. 22 /. Leyver, Die Stadt Pesth und Ihre Gegend in Briefen von einem Fremden. Pesth 1803. 23 Pesti tanácsülési jegyzőkönyv (a továbbiakban: tü. jkv.) 1733. Jan. 5.: „Demnach der neu gebaute Grund ausser denen Stadtzüegl-Öfen nunmehro mit Insassen bewohnt ist, welche, weihen die zu weith von der Stadt entfernet, mithin eine besondere Einrichtung und Obsicht vonnöthen haben, damit Sie in gehöriger Ordnung und gebührender Zucht erhalten werden, so ist der Mathias Pindter Stadt-Zieglmeister, als possessionierter Burger zu einen Vorsteher derselben Gemeinde resolwirt und ernennt." 354
