Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362
kerület rovására a Könyves Kálmán és a Hungária körútig tolták ki. A Józsefváros területe 1950 előtt 333,82 hektár, 1950 után pedig 679 hektár, azaz 1180 kat. hold. Városrészünk településtörténetének feltárásánál elsősorban a régi telekkönyvekre kellett támaszkodnunk, mivel Pestről mérnöki felmérés alapján csak II. József korában készítettek térképet. Ez Ballá Antal műve. A tanulmányunkat kiegészítő térkép tehát a telekkönyvek alapján készült rekonstrukció. A Belvároson kívül, mint akkoriban mondották, a „pesti határban" fekvő szántók, kertek, rétek, majorok telekkönyvezését 1718-ban kezdték. Ez időben művelési ágak szerint külön-külön telekkönyvet fektettek le. 1734-ben összeírták a külvárosi házakat fekvésük szerinti sorrendben, majd a későbbi években épülteket időrendben regisztrálták; tehát a legrégibb külvárosi telekkönyv részben tér-, részben időrendben készült. A majorok, szántók stb. telekkönyvében is e két rendszer keveredését tapasztaljuk. A telekkönyvi számból tehát többnyire nem következtethetünk a kérdéses ház vagy major helyére; gyakran fordul elő, hogy három egymás után következő telekkönyvi számból az első egy józsefvárosi, a második terézvárosi, a harmadik pedig egy ferencvárosi telket jelöl. E nehézkes felépítésű telekkönyvezési rendszer kényszerített bennünket arra, hogy a Józsefváros topográfiai feltárása érdekében minden egyes ingatlannak külön-külön levezessük a történetét. Az egyes ingatlanok sorsát a telekátírási jegyzőkönyvekben, illetve a teleklevelekben követhetjük. Ezek az adásvétel során eszközölt bevallások pontos adatokat nyújtanak az ingatlan régi és új tulajdonosára és a telek fekvésére vonatkozóan, s ami a mi szempontunkból a legfontosabb, megadják a II. József korától kezdve vezetett városrészenkénti konskripciós számok és a régi telekkönyvi számok megfelelőit. Az első, ma is érvényben levő elvek szerint foganatosított ingatlanösszeírás 1787-ben történt Pesten. Az egyes ingatlanokat topográfiai sorrendben írták össze, már nem vették figyelembe, hogy ezek beépítettek, avagy üresek, azt sem részletezték, melyik művelési ághoz tartoznak. A fejlődés során létrejött parcellázások jelentős mértékben növelték az ingatlanok számát; az így keletkezett új ingatlanok egyelőre törtszámokat kaptak, majd hogy a törtszámozás a nyilvántartásban zavart ne okozzon, időnként újra számozták a telkeket. Új konskripciót fektettek le a következő években: 1792, 1805, 1812, 1815, 1825 stb. A Józsefváros topográfiai feldolgozásához mintegy kétezer ingatlan történetét kellett levezetni. Ezt a munkát 1947—48-ban dr. Kovács Lajossal, a Fővárosi Levéltár akkori főlevéltárosával végeztem el, akinek szíves közreműködéséért ezúton mondok hálás köszönetet. 3 A Rókus-kápolnát az 1710-es pestisjárvány után fogadalmi kápolnaként emelték. 1711 szeptemberében készült el. Schoen A., Budapest Székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái. Tanulmányok Budapest múltjából. VII. köt. 11—40. 4 1. Pur jesz, Beiträge zur Geschichte der Gründung des Sankt-Rochusspitals im XVIII. Jahrhundert. Bp. 1914. A Rókus-kórházat 1798. máj. 28-án adták át rendeltetésének. 5 Az epreskert, amit a források latinul „Hc-rtus civitatis pro implantandis moris deserviens"-nek neveznek, nem sokáig állhatott fenn, mivel a XIX. sz. eleji források már nem tudnak róla. Léte Mária Terézia, s főképp II. József gazdaságpolitikájához volt kötve, aki egyebek között nagy jelentőséget tulajdonított a selyemhernyó-tenyésztés és a selyemipar fellendítésének. 6 Rokken F., A józsefvárosi „Zerge" ház és telek. História. I. 6. (1928) okt. I3—I57 Horusitzky H., Budapest Duna-balparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata. Bp. 1935, 34. 8 Gárdonyi A., A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. Városi Szemle (1929) 980—997. 9 A XVIII. század első felében, amíg az utcanevek nem állandósultak, az Erdélyi és a Koszorú utcát is Magyar utcának nevezték, hasonlóképpen az Őr s a Tavaszmező utca is Szlovák utca volt. Később csak a Koszorú utcát hívták Magyar utcának és csak a Tavaszmező utcát Szlovák utcának. Az utcanevekről bővebben 23 Tanulmányok Budapest múltjából 353
