Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

kezdetét jelölte; ez volt a külváros legértéktelenebb része, ide szorultak a földesúri önkény elől a városba menekült jobbágyok, akik a polgárok napszámosaiként keresték keserves kenyerüket. A Köztársaság és a Teleki László téren és ezektől keletre műveletlen futóhomok akadályozta sokáig városrészünk fejlődését. E sivár vidék beépítése csak a múlt században kezdődött. Müvelés alá sohasem fogták, de mint szabad teret másként hasznosították: itt tartották az állatvásárokat. A Lévai Oszkár utca és a Tolnai Lajos utca közötti sáv a század végén mint Hülff-féle szántó volt ismeretes. A város közéletében kevésbé ismert tulajdonosok után 1774-ben Hülff Bálint őrnagy vette meg ezt a területet 250 forintért. Hülff, amikor II. József idején Pest polgármestere lett, ingatlanát felparcelláztatta. Természetesen ez számára jelentős jövedelmet jelentett: egy 100—150 négyszögöles házhelyért 60—90 forintot kért. Ingatlanának a József utca felé eső végét a városrész temploma számára ajánlotta fel, de ez — mint köztudomású — nem itt, hanem a Horváth Mihály téren épült fel.

11 A Víg és a Tolnai Lajos utca közötti szántó Conti Lipót kőfaragómesternek volt a tulajdona, a család nevét sokáig a Conti utca őrizte. A Conti- és a Hülff-birtok a kőfaragómester halála után egyesült, Hülff Bálint ugyanis feleségül vette Conti özvegyét. A volt Conti birtokon Hülff vidéki kúriának beillő házat emelt magának, ez időben ez volt a külső Józsefváros legnagyobb, legimpozánsabb épülete. Megtollasodását polgártársai irigykedve szemlélték, s mikor II. József halála után mint a letűnt jozefinista rendszer kegyeltje és kiszolgálója kénytelen volt polgármesteri hivatalát otthagyni, nem kerülhette el a vádat, hogy vagyonának egy részét törvénytelen úton szerezte. A Bacsó Béla utca és a Víg utca között, de a Bérkocsis utcától délre a Harucker-féle szántó húzódott; viszonylag korán felparcellázták: 1756-ban már hét ház, a század végén pedig zárt utcasorok találtak rajta helyet. A Bacsó Béla utca eredeti neve első lakosai után Bajor utca. Ennek az utcának a Belváros felé eső oldalán 1737—1738-ban már öt ház épült, ezek fekvését csak felületesen határozzák meg az egykorú források: a téglaégető mögött találhatók. Az utca eredeti nevére egy 1743-as település leírásánál bukkanunk: „Ein Haus in dem Lerchenfeld in der Bayerischen Gassen." A Rákóczi tér területe az 1750-es években már teljesen be volt építve.

12 A tér helyén épült házakat északon a Sváb utca (a mai Kölcsey utca folytatása), keleten a Bajor utca, délen a Téglaégető út (napjainkban a Bródy Sándor és a Békési utca) határolta, míg a Belváros felé eső részén található háromszög alakú telek (ezt most a Körút, a Békési és a Kölcsey utcák határolják) sokáig üresen maradt. A városi téglaégetőtől — ez a Rákóczi tér és a Kissalétrom utca között működött — lejjebb eső terület, különösen pedig a Rigó utca, a József utca, a Körút és a 32-esek tere által határolt telkek eredetileg vizenyősek, mocsarasak, építkezésre alkalmatlanok voltak. Itt terült el az úgynevezett Szalay-féle mocsár. A 32-esek terének túlsó oldalán ugyanis Szalay István majorja helyezkedett el; ez volt a környéken a legrégibb 335