Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362
a kerteket előbb a Belvároshoz közelebb,majd távolabb felparcellázták. A mai Puskin utca, egykor Krachenfehls Gasse beépítése az 1750-es években vett lendületet, a Szentkirályi utca vonalában azonban csak az 1760-as években épült fel néhány ház, ezek az egykorú telekkönyv szerint nem egy út mellett, hanem a kertek között fekszenek, míg magát az utcát csak az 1780-as években említik a források Ősz utca néven. A Vas utca, Gyulay Pál utca, Kőfaragó utca megnyitása már a múlt század elejére esik, hiszen ez a környék csak a Rókus-szántó felosztása és a Rókus-kórház elkészülte után épült be. A Makarenko utcát eredetileg Zerge utcának hívták, mivel a felső, a Bródy Sándor utca felé eső végénél a „Kőszáli Zergéhez" címzett vendéglő állott. A vendéglőt befogadó ház eredetileg Mayer Mihály városi kamarás tulajdona volt, aki azt 1766-ban építtette. Ezen a környéken ez volt a legnagyobb épület. Később ebbe helyezték el a város szegényeit, majd a XIX. század elején itt működött a Rókus-kórház fiókkórháza. 6 A Bródy Sándor utcában az első ház 1741-ben a ma itt álló Rádiószékház helyén épült fel. A jBródy Sándor utca őse ez évben még jelentéktelen dűlőút lehetett, az első ház leírásánál a telekkönyv nem is hivatkozik rá, csak azt állapítja meg, hogy az épület a 192-es és 194-es kertek között fekszik. Amikor azonban tíz évvel később a szomszéd telken új ház készül el, ezt már így regisztrálják: ,,a kertek között az ún. Téglaégető út mellett". Az itteni kertek rendszeres beépítése 1750-től kezdődik, s 1767-ben az utca eredeti házsora már elérte a mai Gutenberg teret. Az utca utolsó házáról így szól a feljegyzés: ,,bey dem alten Zieglofen an dem Rakoschgraben." A Gutenberg teret keresztezte a Rákos-árok vize, az árkon túl pedig a városi téglaégetőt találjuk a Rökk Szilárd utca, a Rákóczi tér és a Kissalétrom utca közötti területen. Az 1720-as években itt keletkezett az első téglaégető, ugyanis errefelé az oligocén agyag már 1,47—2,42 méter mélységben elérhető. 7 Az 1750-es években a könnyen kitermelhető agyagréteg itt már kimerült, s 1759-ben a Rókus-szántón létesítettek új égetőket; itt 3 méter mélyen bukkantak kékes agyagra. 8 A Rökk Szilárd utcának a Rókus-szántó felé tartó szakaszát ez időben Sár utcának hívták, bizonyára az úttal párhuzamosan tartó Rákos-árok kiöntései miatt. A téglaégetőnél véget ér a kertek övezete, s azon túl — a határvonalat a mai helyzet szerint a Rökk Szilárd utca, majd a Baross utcától a József körút alkotja — már szántóföldek között járunk. A pesti határ szántóinak kiosztása és első telekkönyvezése 1718-ban történt. Az első telekkönyv a Józsefváros területén 30 szántót különböztet meg. Sorszámozásuk a városrész felső részénél kezdődött, ott, ahol ma a Nemzeti Színház áll, s az Üllői útnál ért véget. A Rákóczi út, Kiss József utca és a Népszínház utca közötti területet Rielling Mihály szántója foglalta el. Tulajdonosa 1747-ben — kb. a Nemzeti Szálloda helyén — házat épített, amely 1764-ben 2000 forintért egy Savoyából származó kereskedőnek, Crettier Péternek lett a birtoka. A József utca és a Népszínház utca közötti területet 16 szántó szelte fel párhuzamos szalagokra; e szalag333
