Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362
Turányi Kornél A Józsefváros kialakulása i. Egy városrész betelepülésének kezdete A Belváros után a Józsefváros Pest legrégibb városrésze. Itt kezdő" dött a városfalon kívüli területek betelepülése, innen indult el a külváro" sok kialakulása, az itt épült néhány major és zsellérkunyhó lett a magja az 1960-as népszámlálás szerint 142 941 lakost és 2833 lakott épületet számláló városrésznek. 1 Tanulmányunkban elsősorban a Józsefváros településtörténeti és demográfiai kialakulásával foglalkozunk, mégpedig fejlődésének legrégibb, XVIII. századi korszakával. 2 Amikor a Rákóczi-szabadságharc után a pesti határ — ami alatt abban az időben a Belvároson kívüli területet értették — megművelése ismét megindulhatott, a talaj adottságai és a földrajzi körülmények a Józsefváros területén négy Övezet kialakulását eredményezték: a Belváros szomszédságában — a mai Múzeum körút és József körút közötti sávban — kertek keletkeztek. Ezek az ún. ,,alsókertek"-hez tartoztak, a Terézváros területén levőket „felsőkertek"-nek nevezték, s ugyanakkor az „alsókertek" közé sorolták a ferencvárosiakat is. Az itteni kertek általában néhány száz ölesek voltak, és mint egy-egy belvárosi ház tartozékát tartották nyilván azokat. A József körúttal párhuzamosan szántóföldek terültek el. Az 1720-as években — napjaink viszonyaira átvetítve — a következő utcák jelölték ezek határát: Népszínház utca, Nagyfuvaros utca, Szűz utca, Szigony utca, Üllői út, József körút és Rökk Szilárd utca. A szántók övezetét a majorok sora váltotta fel; ezek zöme a Kulich Gyula térnél és az Illés utcában épült, de a kertek és szántók közé is beékelődött néhány majorgazdaság. A XVIII. század elején a Népszínház utca, valamint a Karácsony Sándor utca vonala a kultúrzóna határát jelezte, e vonalon, valamint a Kulich Gyula téren túl homokos, művelésre alkalmatlan vidék terült el, amelynek egyhangúságát csak a város felé tartó országutak és dűlőutak szakították meg. Városrészünk településtörténetét a felsorolt övezetek szerint ismertetjük, s ezért először a Múzeum körút és a József körút közötti területtel, a kertek vidékével kell foglalkoznunk. A városfalak közvetlen szomszédságát már a XVII. század végén kertművelés céljára sajátították ki a Belváros lakói, de intenzív kertkultúra csak a Rákóczi-szabadságharc 329
