Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

kiterjedésű, villa tényleg hasznosítható értékét csak a Nyitra víz joga és a már meglevő, vagy e jog felhasználásával fejleszthető malomgazdaság jelentette. E tény értékelésénél az új csúti monostor lakóinak, a premontreieknek rendjük kezdeteitől, a XII. század harmadik évtizedétől már legrégibb franciaországi apátságaik történetében a malomgazdálkodás iránt megállapítható élénk érdeklődését kell figyelembe venni.

89 Magyarországon, egyéb példák mellőzésével, a tatárjárás előtti Sopron megyei malomvizsgálatban a csornai premontrei prépostság már igen jelentős mértékben érdekelve volt.

90 így tehát itt is, mint a kolostorfalu jogi helyzetének rendezésénél is, az adományozásban érdekelt rend sajátos igényei, gazdasági tapasztalatai juthattak szóhoz. Ennek adhatott hangot Csút tényleges anyamonostorának, Turócnak képviselője, ahonnan az alapítás a dunai szigeten megtörtént. És talán az sem véletlen, hogy éppen a zólyomi ispán nyer megbízást a birtokok körülhatárolására. Hiszen az ő erdőispánsága területéhez tartozott még akkor a turóci prépostság is. Lehetséges, hogy a határt járó ispán társaságában volt az érdekelt monostor — Csút — vagy anyamonostorának képviselője. S az ispánt az új egyház sajátos érdekeinek figyelembevételére ő figyelmeztethette; a relációt meg — esetleg maga szerkesztve azt — írásba is foglalta. A prépostságnak Esztergomban juttatott adomány hetven nemesi udvarhelyre (curia) terjed ki, ami az esztergomi városi területnek eléggé tekintélyes része lehetett. Az esztergomi telekadományozás a csúti birtokállomány kialakításának egyik legkülönlegesebb sajátsága. Mást nem is igen láthatunk e mögött, mint a tatárjárás után lendületet nyert városiasodás hatását. Az esztergomi telkek már csak azért is értékesek voltak, mert a Csútmonostornak juttatott curiák részben a Szent Lőrinc parókiában, tehát a vicus latinorumnak is mondott Olasz utcában, a kereskedő városrészben terültek el; s hogy folytatásuk a domonkosok irányában keresendő, e városrész terjedésének természetes irányába, a domonkosok körül fekvő vásártér környékére mutat.

91 Csútmonostor városi telekkel történő megadományozása mintha a kor gazdasági lehetőségeinek jó szemmel való felismerését jelezné mind az adományozó király, mind a megadományozott prépostság, a premontreiek részéről. Esztergomban Csút alapítása idején a rend egy másik kolostora, Majk is telekbirtokos.

92 A városi telkek értékét és a bennük rejlő haszonszerzési lehetőségeket bizonyára a francia és flamand kommunális mozgalmak területéről elinduló rend régi tapasztalatából ismerték az új csúti prépostság prelátusa és társai. Mindenesetre e lehetőséget az esztergomi adomány indítóokai közül nem zárhatjuk ki. A feltehetően nagy várakozásoknak egyébként ez a donáció nem felelt meg. Esztergom háttérbe szorult az új királyi székhely, Buda és testvérvárosa, Pest mögött. A korábban rajta keresztül vonuló kontinentális kereskedelmi útvonal (Kijev, Regensburg) jelentéktelen lett. A város olyan méretű fejlődése, amely a prépostság telkeinek 23