Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226
{1961) 124- és Mollay Ofner Stadtrecht kiadásáról készített bírálatomat uo. 644—5. A kiváltságokra 1. Fügedi, Városprivilégiumok. . . uo. — A XIV. századtól erős német hatásra több város magánjoga hasonul a némethez, azonban a színmagyar Fehérvár és Esztergom megőrzik a régi jogot. 109 Demkó K., Eőcse története. I. köt. Jog- és Művelődéstörténeti rész, (A ^Szepesmegyei Történelmi Társulat" Milleniumi kiadványai, V. köt.) Iyőcse 1897, 251. kk. A „Zipser Willkür" szövege uo. 16—17-től 86-ig. 110 Mályusz E., A középkori magyar nemzetiségi politika (a továbbiakban: Mályusz, A középkori . . . ) Századok 73 (1939) 427—29. 111 L. 103—104. jegyzet. 112 Demkó i. m. 361. — Bonis Gy., Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, é. n., 498. — Az öt város mindig közös adószedőt kapott a kincstártól. Pl. 1485-ben, az öt városi szövetség formális megalakításának évében, ugyanaz a Vízaknai Ferenc szedi az adót Bártfán (Iványi, Bártfa ... I. köt. 2402. sz.) és Eperjesen (Iványi, Eperjes, ... II. r. 610. sz.). Azonban már régebben is előfordult, hogy a király összehívta ezeket a városokat, pl. 1462-ben (Iványi, Bártfa ... I. köt. 1393. sz.), valószínűleg honvédelmi célból. A szász egyetem tagjait is a kincstári kiküldött hívja össze arra a gyűlésre, amelyen azután megállapodnak az adóban. ív. alább 123. j. 113 Igen gyakoriak a perek az öt város között. Az 1490-es években pl. a személynök előtt perli a négy város az ötödiket, Kassát. (Az ítélet: 01/. Ft. Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 772. sz.) Előtte a budai káptalan előtt tiltakoztak a városok amiatt, hogy a király még nem hozott ítéletet a kassaiak ellen. Még különösebb a fentebb már ismertetett Kassa és Eperjes közti viszály. Mivel az oklevél szerint nem a király, és nem a tárnokmester elé idézte Kassa Eperjest, valószínű, hogy a megyei hatóság, tehát a helyi feudális fórum elé. Vö. még a városcsoportokra Molnár, i. m. 148—49. 114 K. Czok, Bürgerkämpfe und antikuriale Opposition. Städtische Volksbewegungen im 14. Jahrhundert. Berlin i960, 162. 115 Bártfa levéltárában az 1464-es koronázás és az 1490-es királyválasztás között csak egy országgyűlési meghívó található. (Iványi, Bártfa . . . 1514, 1970, 2778. sz.) Ez nem lehet véletlen, hiszen előtte számtalan meghívót találunk. Hasonló a helyzet a többi városnál is. 116 A városi kiváltságlevelekre 1. Fügedi, Városprivilégiumok ... 28. kk. 117 Iványi, Eperjes. . . 1133. sz. 118 Hóman B.—Szekfü Gy., Magyar történet. II. köt. Bp. 1936, 537. kk. Mályusz E., A magyar társadalom a Hunyadiak korában. Mátyás király emlékkönyv, I. köt. Bp. é. n., 358. 119 Ráckeve volt királynéi város a perben szereplő városok közül. Teleki i. m. XII. köt. 461—3. 120 A káptalan 1477. évi tiltakozásából, Beszterce v. lt. 182. sz. Az absoluta potentia jogi formula értelmezésére és jelentőségére 1. /. Holub, Ordinaria potentia — absoluta potentia. Revue Historique de Droit français et étranger (1950) 92— 99. Holub azonban a formula megjelenését az 1485-ös nádori cikkelyekkel kapcsolja össze, ez azonban a fentiek szerint korábbra tehető. Az pedig, hogy ez a formula, lényegtelen változtatásokkal, a káptalan minden tiltakozásában feltűnik, azt mutatja, a káptalan vetette fel, nem pedig az illető hiteleshely jegyzői. Nem valószínű azonban, hogy az 1485-ös cikkelyeket a nagyváradi káptalan által használt formulákból állították össze, hanem azt kell feltételeznünk, hogy ez a formula a XV. század második felének magyar jogában már közkeletű volt, és mind Thegzes Péter kanonokék, mind pedig a cikkelyek összeállítói onnan vették. 121 Kubinyi A., A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig (a továbbiakban: Kubinyi, Kincstartók. . . ) Eevéltári Közlemények XXVIII (1958) 36. 122 Bár ezt a megbízólevelek ritkán emelik ki, sőt igen szigorú szabályokat tartalmaznak a kivetett adó megfizetésére, de az adónyugták a legtöbb esetben a kért összegnél jóval alacsonyabb összeget tartalmaznak. Számos példát lehetne erre felhozni. 221
