Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226
91 Dl. 15838. - A városoknak a feudális erőktől vámügyekben elszenvedett sérelmeire 1. még Demény L., Az 1437—38-as bábolnai népi felkelés. Bukarest 1960, 29—31. 92 Életrajzát 1. Fraknói V., Mátyás király magyar diplomatái. Bp. 1900, 76—82. — Testvére, Miklós 1496-ban alkincstartó, később királyi titkár. Kubinyi, A kincstári személyzet... 41, 109. jegyzet. 93 Az ítéletlevélnek csak a Pozsony javára kiadott példánya maradt fenn, ezen kívül a perre más adatunk nincs. OL,. Ft. Pozsony v. lt. 2173. sz. Ez az ítéletlevél, a benne átírt városi kiváltságlevelek és egyéb oklevelek tömegénél fogva egyébként is a magyar várostörténet legjelentősebb kútfői közé tartozik. Többek között ez őrizte meg a nagyváradi vámperben 1492-ben Buda és Pest javára kiadott ítéletlevél kivonatát, a pesti, székesfehérvári, esztergomi stb. városi kiváltságleveleket. Sajnos, az ítélet jelen példánya csak Fehérvár, Buda, Pest, Esztergom és Pozsony okleveleit tartalmazza, a másik három várost csak az oklevél elején említi, míg az ítéletnél mellőzi. 94 Szentpétery i. m. I. köt. 94. sz. 95 Mályusz E., Polgárságunk részvétele a középkori országgyűléseken. Klny. a Protestáns Szemle 1927-es évfolyamából, 1—5. 96 Uő., A magyar rendi állam Hunyadi korában (a továbbiakban: Mályusz, A rendi állam . . . ) Századok 91 (1957) 551. kk. —Vö. /. Holub, La Représentation politique en Hongrie au Moyen Age. Etudes présentées à la Commission internationale pour l'histoire des assemblées d'Etats. XVIII. Louvain —Paris 1958,101—2. 97 Mályusz, A rendi állam. . . 562—3. 98 E. Mályusz, Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Klny. a Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte XX. (1927) 386. kk. Iff. Szentpétery I., A tárnoki ítélőszék kialakulása. Századok 1935. évi pótfüzet, 14. kk. 99 Ifi. Szentpétery i. m. 73. — A tárnokszéki bíráskodásra: Eckhart F., Magyar alkotmány és jogtörténet. Bp. 1946, 74—75. 100 Iványi B., Eperjes szabad királyi város levéltára (a továbbiakban: Iványi, Eperjes . . . ) Szeged 1931, 488. sz. 101 OL. Ft. Pozsony v. lt. 2218. sz. 102 Iff. Szentpétery i. m. 69. — Székesfehérvár ebben a korban igen jelentős kereskedő város, vásárai híresek, elsősorban a szarvasmarhakereskedelem központja. Vö. Székely i. m. 15. Kereskedői áru és egyéb hiteleket nyújtanak más városok polgárainak, és ingatlanaik is vannak egyéb városokban. Vö. Házi J'., Sopron sz. kir. város története I/5. köt. Sopron 1926, 60, 147, 232 stb. — Adózási szempontból a tárnoki városok közül csak Buda, Pest és Kassa fizetett többet az uralkodónak, tehát a többi tárnoki városnál jelentősebbnek kellett lennie. Történelmi Tár (a továbbiakban: TT) (1880) 169. — A többi, nem tárnoki várost a tárnokiakkal összehasonlítva szintén nem egy jelentősebb a tárnokiak zöménél. Lőcsét pl. többnyire mindig előbb említik Eperjesnél és Bártfánál, ha a három városnak valami közös ügye van. Vö. Iványi, Bártfa ... I. köt. 2873, 3206, 3218 stb. sz. II. köt. (kézirat az OL-ban) 5584. sz. stb. — A bányavárosok jelentőségét mutatja Nagybánya adója 1492-ben. TT (1880) 168^ stb. 103 Werbőczy I., Hármaskönyv. Kolosvári—Óvári-féle kiadás. Bp. 1897, 390. (parsIII. tit. 8. §. 2.) - A személynöki székre 1. még Bónis-Degré-Varga i. m. 16, 69—70. 104 Wenzel G., Magyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880, 62—65. 105 Uo. 98—99. — Magyar Jogtörténeti Emlékek. A Magyar Törvényhatóságok Jogszabályainak gyűjteménye. Kiadták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. IV/2. rész. Bp. 1897, 42. kk. (1487-ben.) 106 Teutsch i. m. 91—92. — R. Gooss, Die Siebenbürger Sachsen in der Planung deutscher Südostpolitik, Wien 1940, 52. kk. 107 Iff. Szentpétery i. m. 47 és 52. 108 Á magyar városi magánjog városaink kialakulásának idejében a nemesi magánjog hatása alatt állott, ehhez járultak a városi és hospesi kiváltságok. Előbbire 1. Kubinyi A., Buda város pecséthasználatának kialakulása. TBM. XIV 220
