Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

is — egy alkalommal „curialis comes", vagy ,,curialis iudex" említést találunk egy monostor-egyházzal kapcsolatban, más okleveles bizonyság nélkül is annak királyi alapítására kell következtetnünk.

74 A második adomány levél az előbbinek mintegy kiegészítése.

75 Míg az első IV. Béla-féle oklevél az új monostor közvetlen környékére és az azzal szomszédos Pest megyei területekre eső birtokokról intézkedik, ez egy távolabb fekvő birtoktestet juttat a csúti prépostság birtokába. A király elmondja, hogy egy Narhyd nevű „villát",

76 a hozzá tartozó többi „villával" és „terrával" egykor a kunoknak adományozott, akiket odatelepített. Azonban „sok és szörnyűséges" („propter plurimos et enormes") kihágásaik miatt elvette azt tőlük, és most, olyan formában, mint egykoron a kunok birtokában volt, az általa alapított csúti premontrei prépostságnak adományozza. A birtokokat Mihály zólyomi ispán által körülhatárolta, és annak írásbeli jelentése („idem nobis in scriptis remandauit") alapján az adományozást a birtokok határaival oklevélbe foglalja. A „Narhyd" villa érdekes módon, e korban már szokatlanul, nem a pontosan körülírható „falu", vagy „faluhely" fogalmát fejezi ki, hanem inkább a kora középkori — „villa": birtok, uradalom — értelemben fordul elő.

77 Ezt az értelmezést kétségtelenné teszi az, hogy a király maga is nagyobb, több faluból és birtokból álló uradalomról beszél: „cum omnibus villis et terris, ad ipsam villám Narhyd spectantibus..." Magának a „villa" szónak ilyen archaikus használata elgondolkoztató. A birtokoknak akár futólagos felsorolásából is megállapíthatjuk, hogy IV. Béla az új csúti prépostságot valóban tekintélyes javadalommal látta el. A birtokok terjedelme — mint alább részletesebben látni fogjuk — összesen mintegy 40—45 000 katasztrális holdat tehetett ki.

78 Feltűnően nagy egyházi birtok kialakulásáról lehetett volna szó,

79 és Csútmonostor jövője — az alapító királyok szándékainak megfelelően — anyagilag mindenképpen biztosítottnak látszott. És mégis, mint láttuk, a tekintélyes javadalmazású királyi monostor soha nem tett szert olyan jelentőségre, mint aminőt különleges jogállása és nagy birtokai után várhatnánk, és aminek megvalósulását — a kis Nyulak szigeti monostortól eltekintve — a többi királyi alapítású premontrei kolostornál valóban láthatjuk.

80 A csúti monostor lakói — mint föntebb erről már volt is szó —

81 kifelé irányuló tevékenységet nem folytattak. Nem volt plébániájuk, és hiteles helyet sem vezettek. Megvolt arra a lehetőség, hogy monostoruk ügyeinek intézésére, a birtokok kezelésére és hasznosítására osztatlan figyelmet fordíthassanak. Ez nem történt meg. A XIV. századelejétől tartó némaságból a prépostság a XV. század elején már azzal lép ki, hogy jövedelme csupán 24 forintot tesz ki, ami egy közepes jövedelmű plébánia értékét jelenti. S mert a hanyatlás, úgy látszik, tovább folytatódott, Mátyás király elvette — Zsámbékkal együtt — a csúti sziget monostorát is a premontreiektől, és kedvelt pálosainak adta.

82 A pálosok kezén sem virágzott fel a kolostor. Mindvégig — a török hódoltságig még hátralevő néhány évtized folyamán — a kisebb rangú és kisebb népességű pálos perjelségek 21