Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

cetero ea de re causam quoquomodo movere valeant et possint, sed sententia super ista causa feria sexta aut sabbato proxirne affuturo coram regia maiestate et prelatis ac baronibus pronuntiabitur. Nos vero operám dabimus, quod et pro vestra parte efficientur littere adiudicatorie sicuti et pro parte aliarum civitatum, pro cuius redemptione mittatis aliquem de medio vestri et sicuti melius et levius excipere poterimus omnino labores faciemus. Nam quantitatem redemptionis earundem interim vobis significare non valemus, quousque ab aliis civitatibus cum magistro dispositionem sentiemus. Vestrum autem Albertum hic nos fecimus tardare, ut de ipsa causa vestra finem determinatum per eundem significaremus, qui per nos bene informatus cetera verbotenus vobis declarabit evidentius. Ex Buda in festo beati Stephani prothomartiris anno domini millesimo etc. nonagesimo secundo; Benedictus Borsvay de Sevl director causarum regie maiestatis etc. vester amicus. Kívül : Prudentibus et circumspectis viris iudici et iuratis civibus civitatis de Barthfa dominis et amicis nobis honorandis. JEGYZETEK 1 Zs. P. Pach, Das Entwicklungsniveau der feudalen Agrarverhältnisse in Ungarn in der zweiten Hälfte des XV. Jahrhunderts. Studia Historica 46 (i960) 44. — Elekes L., A központosító politika belső erőforrásai a XV. század második felében, (a továbbiakban: Elekes, A központosító politika ..

;

). Századok 89 (1955) 12. kk. — Molnár E., A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig. Bp. 1949, 142. kk. 2 Elekes i. m. - Szűcs J., Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955, 176. kk. — Mezővárosi iparra: Gy. Székely, Landwirtschaft und Gewerbe in der ungarischen ländlichen Gesellschaft um 1500. Studia Historica 38 (i960) 17. 3 A városok gazdasági erejének jelentéktelenségét szépen mutatja a kassai kereskedőtársaság története: E. Fügedi, Kaschau, eine osteuropäische Handelsstadt am Ende des 15. Jahrhunderts. Studia Slavica 2 (1956) 211. — L. még L. Elekes, Essai de centralisation de l'État hongrois dans la seconde moitié du XV

e siècle. Studia Historica 22 (i960) 19—20. •— Maksay rámutat a városok kis számának a második jobbágyság kialakulásában játszott szerepére. (Gutswirtschaft und Bauernlegen in Ungarn im 16. Jahrhundert. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 45 (1958) 38.) 4

Vö. Mälyusz E., Társadalmi viszonyok. Magyar Művelődéstörténet. II. köt. Bp. é. n., 102—3. 5 Kubinyi A., Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban, (a továbbiakban: Kubinyi, Budai kereskedők. . . ) Budapest Régiségei, 19 (1959) 115, 121. j. — Megjegyzendő, hogy ez a gazdasági egység nem jelenti azt, hogy egymás közt — akár gazdasági téren is — ne legyenek érdekellentétek. Vö. Das Ofner Stadtrecht, hrsg. von K. Mollay, Mon. Hist. Bp. I. köt. Bp. 1959, 203. 6 Kubinyi, Budai kereskedők. . . 109. 7 Szűcs i. m. 183. kk. 8 A per feldolgozása annál is inkább fontos, mert Buda és Pest jelentős szerepet játszottak benne, és erre az eddigi irodalom nem mutatott rá eléggé. 215