Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

írásbeli előzményül szolgáló conscriptio alapján — így vezeti be: ,,in magna insula..."). KétHáros nevű falu az első Csepel-szigeti birtok: Al- és Felháros. Most a határjelek leírása következik. Ezek közül csak a Szent Miklós egyházához vezető utat említjük. 70 Ez az egyház, illetőleg a hozzá tartozó falu csak a mai Szigetszentmiklóssal lehet azonos. Fel­háros birtokhatára érintkezett Csepel falu határával. A Nagy szigeten még a Fedemus nevű falu a monostor birtoka. E falu lakói azelőtt királyi mézadók (mellidatores) voltak. Ezentúl a monostornak adnak mézet. Ugyancsak Nagyszigeten — Felháros és Szőlős (Zeulus) között -— (ez utóbbi a visegrádi apát birtoka), Nicola földet kapta még a monostor. Különös érdekességű a következő adomány, amely a királyi udvar­nokok esztergomi földjét (terram wdwornicorum nostrorum sitam in Stri­gonio) juttatja a csúti prépostságnak. E birtok terjedelme hetven curia (nemesi udvarhely) a szokásos földtartozékokkal. Eléggé tekintélyes része lehetett ez az esztergomi városi területnek. Egy része ,, intra fossa­tum", a várost védő sáncon belül, a Szent Iyőrinc plébánia területén (circa ecclesiam S. L,eurencii) — tehát a mai esztergomi belvárosban, a Szent Iyőrinc utcától a Fő tér felé lehetett. „Extra fossatum", tehát az akkori esztergomi külvárosban folytatódtak a prépostság telkei, a Szent Domonkos templom és kolostor (és az e körül elterülő vásártér) érintésé­vel a Kovácsok utcája, ,,vicus fabrorum" irányába. így tehát az egykori csúti telkek a mai Szent Anna-templom és — tovább — a vasútállomás felé eső területen kereshetők. 71 A következő nagyobb birtokkomplexum Pest megyében, nagyjából a lajosmizsei vasútvonal középső szakasza, valamint az ezzel párhuzamos szegedi autóút mentén terült el. A Peych vizén levő malmot közelebbről nehéz meghatározni, ugyanígy Agar földjét is. A további falvak egykori, vagy mai helyük szerint már több biztonsággal nyomozhatok az említett Pest megyei részeken. Ezek a két Totón (Tátony), három Guun (Gyón) és két Kemey nevű falu. Ez a birtok a Sárvizéig (Saarwyze) nyúlik le, sok helyen érintkezve Ócsa (Olcha) nagy kiterjedésű határával. Sőt magát e falut is elérik a határjelek, és a szintén premontrei ócsai monostor közelébe jutnak („procedit versus Monasterium Olcha... in fine ville Olcha sunt due mete . . ."). Említik a határok leírásában Inárcsot (Inarch), Peszért (Pezer) és Dabast (Babas !) is. Az első adománylevél a monostor utóbb felsorolt birtokain — magá­nak Csútnak kizárásával — lakó népek fölötti bíráskodást a prépostnak biztosítja, 72 a királyi egyházak prelátusait általában megillető kiváltsá­got ruházva így rá. A megye- vagy várispánok bíráskodási hatósága (,, comités parochiales seu castrorum") alól kivett prépostsági népek fölött valójában a prépost nevében egy megbízott bíró ítélkezett. Ez volt minden bizonnyal az a különleges megbízatással rendelkező „judex" is, akihez Csútmonostor falujának villicusától fellebeztek, és aki általá­ban, a falu lakosait érintő nagyobb ügyekben is ítéletet mondott. 73 Ez a különleges szabad bíráskodás tényleg csak a királyi monostorok joga volt — legalábbis az Árpád-korban. Ha tehát — mint Ócsa esetében 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom