Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226
A fővárosi kereskedők vámügyekben a másik közeli apácakolostorral, az óbudai klarisszákkal is ellentétbe kerültek, noha a kolostort egy évszázaddal a pesti aranybulla után alapították, s így a városok vámmentességének vitán felül kellett volna állnia. Az óbudai hajózási, illetve révvám és más, az apácák birtokában levő vámok (pl. a ceglédi) fizetése körül keletkeztek az ellentétek. Az óbudai Duna-vámot 1366-ban kapták az apácák cserébe a szentjakabfalvai szárazvámért. 83 Mátyás a vámok kérdésében többnyire az apácák oldalán állt. 1465-ben a klarisszák kérésére utasítja a magukat mentesnek tartó városi polgárokat a vám megfizetésére azzal, hogy vélt jogaikat bíróilag próbálják érvényesíteni. 84 1466-ban már folyik a per az óbudai vám ügyében Pest város és az apácák között, 85 amely 1471-ben még mindig nincs eldöntve. 86 Végül is az apácák megnyerték a pert, azonban a pestiek kérésére Mátyás új rafelvételt engedélyezett. 87 Közben, valószínűleg még 1465-ben, ebben az ügyben a budaiak is pereskedtek az apácákkal. 88 1476-ban az apácáknak sikerül Mátyástól újabb parancslevelet kieszközölni vámjoguk védelmére. 89 Az esztergomi káptalan és a fővárosi polgárok ellentétei ugyancsak régen keletkeztek. A XV. században a viszály a kakati révvám felett tört ki újra. Először csak Pest városa fogta perbe a káptalant 1465-ben a dorogi vámszedés miatt, a káptalan viszont a várost vádolta a kakati és esztergomi vámok nem fizetéséért. Mátyás király az ügy eldöntését külön parancsokkal Ország Mihály nádorra, Vitéz János esztergomi és Várday István főkancellár kalocsai érsekekre, tehát legbelsőbb tanácsosaira bízta. A nádor elnöklete alatt összeült bírósághoz a két érseken kívül István kalocsai prépost, a personalis praesentia bíróság alkancellarja és az ítélőmesterek tartoztak. A pert az esztergomi káptalan megnyerte, vámjogát a várossal szemben teljesen megerősítették. Mivel nem az illetékes rendes bíróság, hanem királyi parancsra ad hoc összegyűlt törvényszéken az uralkodó bizalmasai ítélkeztek, nyilvánvaló, hogy ez az ítélet Mátyás intenciójára született meg. A pert Mátyás halála után újrakezdték, de most Buda is részt vett benne Pest mellett. Ezért 1494-ben a személynök előtt ideiglenes egyezséget kötnek egyrészt a káptalan képviselői, másrészt Buda város részéről Ádám Gergely bíró, Kanczler János és Haller János esküdtek, Pest részéről pedig Fekete Albert bíró, Megyery Bálint, Kőmives István és Győri Pál deák esküdtek. 90 Ebben az egyezségben a köztük folyó per befejezéséig ideiglenesen szabályozzák a vámszedés módját. A per az esztergomi levéltárban található nagyszámú oklevél tanúsága szerint egészen 1526-ig elhúzódott, és váltakozó szerencsével folyt. Az eddig felsorolt tekintélyes egyházi testületek mellett még oly jelentéktelenek, mint a nosztrai pálosok is el tudták érni azt, hogy Mátyás 1463-ban kényszerítette a budaiakat és pestieket a szobi vám megfizetésére. 91 Mindez azt mutatja, hogy a városok, sőt még a főváros polgárai is nehéz helyzetbe kerültek az egyházi vámjog-tulajdonosokkal szemben. A fentiek ismeretében még nagyobb eredménynek kell tartanunk a nagyváradi vámpert, hiszen itt az ország egyik leggazdagabb 202
