Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. században = Les conditions économiques de la formation du troisieme ordre en Hongrie et le commerce de la capitale hongroise a la fin du XVe siecle 189-226

budai káptalan előtt Anárcsi Thegzes Péter és Jenői Simon mesterek, a nagyváradi káptalan kanonokjai, és a káptalan nevében előadták, hogy az uralkodó ,,ob favorem civitatum suarum regalium et etiam reginalium civiumque mercatorum in eisdem conmorantium quasdam causas in facto exactionis tributorum Waradiensium non tarn iuris ordinem observando, quin potius absoluta sua potentia prout vellet et sibi piaceret adiudicare atque huiusmodi tributum cum magno detrimento et defectu limitáré pretenderet". A káptalani képviselők a királyt és utódait ettől eltiltották, és egyben ünnepélyes ellentmondást jelentettek be. Tehát közismertté vált a király terve, hogy a vámpert új tarifa létesítésével a városok javára kívánja eldönteni. A májusi tárgyaláson ezért az új szabályzat elkészítése végett el kellett halasztani a pert. Akkor a káptalant csak ügyvédje, Solymosi László képviselte, míg júniusban már két kanonokot küldött fel a káptalan Budára.

32 Az uralkodó tervét békés úton, megegyezéssel kívánta elérni, azonban a nagyváradi kanonokok ünnepélyes tiltakozása nyilvánvalóvá tette, hogy a káptalan erre nem hajlandó, jogaihoz ragaszkodik, tehát békés megegyezésről szó sem lehet. Mátyás ezért 1477. július 3-án a nagyváradi vásárokat királyi hatalmával megszüntette, illetőleg Debrecenbe helyezte át.

33 Debrecen ekkor a Hunyadiak családi birtoka és egyben vámszedőhely, melynek jövedelme a budai vár udvarbírói hivatalához folyt be. B vám ellen is voltak panaszai a városoknak.

34 A káptalan, sőt a váradi püspök jövedelmeit is súlyosan érintette a király intézkedése, és ezáltal egyezkedésre hajlamossá tette. 1478. február 17-én az uralkodó a váradi püspök kérésére újra engedélyezte a váradi vásár megtartását, de április 5-re a feleket megidézte a személynöki bíróság elé.

35 Nem tudni azonban, mely okból, ezen a napon mégsem a személynek, hanem Ország Mihály nádor járt el a vámperben. Végre, kétévi pereskedés után az idézőlevélben feltüntetett terminuson ítéletlevél zárta le a pert. Az ítéletnek csak a szász városok számára kiadott példányát ismerjük, amelyben átírják a szászok kiváltságleveleit. Vámmentességük alapja II. András király 1224. évi privilégiuma, az úgynevezett Andreanum, melyet majd valamennyi uralkodó megerősített.

36 Az ítéletlevél a káptalan által előterjesztett bizonyítékok közül csak Imre király 1203-as, a vámok kétharmadát adományozó kiváltságlevelét és az ezt a harmadik harmaddal megtoldó Nagy Lajos-féle 1342-es privilégiumot vette figyelembe. A többi káptalani bizonyítékot, köztük az 1476-os vizsgálatot meg sem említették. A szászok az 1203-as kiváltságlevelet nem tudták érvényteleníteni, és így az Andreanum mentesítését csak az 1342-es oklevél vámharmadjával szemben próbálták érvényesíteni. Hajlandók voltak a másik kétharmad vám megfizetésére, azonban új, igazságos vámtételeket kértek. A nádori ítélet teljes egészében a szászok érvelését fogadta el, a harmadik vámharmad fizetése alól felmentette Őket, a kétharmadra vonatkozóan pedig új vámszabályzatot léptetett életbe. A magyarországi városok ügyében kiadott ítéletlevél szövegét nem ismerjük, csak feltevésekre szorítkozhatunk. Buda, Pest és Fehérvár 192