Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mályusz Elemér: Budai Farkas László = László Farkas von Buda 153-187

prelatis et baronibus ac plerisque rm'litibus domine Elizabeth regine disponentibus et ordinantibus sedatis et sopitis a [diu desjiderate pacis amenitate gratularentur. Esztergomi prímási lt. Archívum ecclesiasticum vetus. 46. (OX,. Filmtár.) 56 Teleki i. m. I. köt. 205. 57 1439. évi decretum 12. art. 58 Abból a tényből, hogy Kopácsi 1441. jan.-ban, Farkas László pedig 1439. aug. 15-én bíró, szükségképpen következik, hogy az 1440-es Szt. György-napi tisztújításkor vette át a magyar bíró a város vezetését. Más meggondolásokból kiindulva ugyanerre az eredményre jutott Székely is (i. m. 575, 159. jegyzet). 59 L. 8. jegyzet. 60 civitas nostra, az említett 1439. aug. 15-i oklevélben. 61 Teleki i. m. X. köt. 48, 54. — Wenzel G., Okmányi adalék Borbála és Erzsébet magyar királynék birtokáról. Magyar Történelmi Tár 12 (1863) 285­62 Az 1439-i decretum 12. pontjának megfelelően Albert évi 20000 arany­forintot ígért felesége udvartartásának céljaira, s az összeg fedezetéül aug. 20-án 6000 aranyforint értékben a szlavón nyestbőradót kötötte le, továbbá a körmöc­bányai bánya- és pénzverőkamara jövedelméből 14 000 aranyforintot. (Teleki i. m. X. köt. 66.) Harmincadbevételek átengedéséről tehát ekkor sem volt szó. 63 Aus den Denkwürdigkeiten der Helene Kottannerin. Leipzig 1846, 26. 64 Házi i. m. I. rész, 3. köt. 186, 191 és 193. Kanizsai László özvegyének 1440. jan. n-i oklevele Ladislaus Farkas dictus tricesimator Sopproniensis fami­liárisainak, Fraknói Gróf Pál özvegyének 1440. jan. 29-i oklevele pedig Farkas Lasslabs diner-einek kivégzéséről szól. 65 Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des Kaiserhauses, (a továb­biakban: Jahrbuch.) XVII. köt. 2. rész. (Quellen zur Geschichte der kaiserlichen Haussammlungen.) Wien —Prag —Leipzig 1896, 15 166. sz. 66 Pozsony, oki. 1134. sz. OL. Fihntár. Erzsébet 1440. máj. 30-i oklevelében: Ladislaus Ffarkas. 67 Dl. 13 564. Az 1440. júl. 31-i oklevélben a név: Ladislai Farkas. — A követ­kező évben adományozta el I. Ulászló Farkas nagyszombati házát. Azért nem a budai házakkal egy időben, mert Nagyszombat csak később került kezébe. (Tóth-Szabó P., A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917, 184.) Az ,,in descensu exercituali prope castrum Nempthy vocatum" kelt és Újlaki Miklós erdélyi vajda relatiója alapján kibocsátott királyi oklevél szerint I. Ulászló Halápi Fekecs Imrének és Csenyizi Nagy Simonnak adja a nagyszombati Nagy utcában levő házat, amelyben Vámos András lakik, s amely Ladislai Farkas de Zenthgywrgh castellani castri Strigoniensis prefuisse, sed propter infidelitatem eiusdem, quam idem domino Dyonisio archiepiscopo Strigoniensi partem domine Elizabeth regine nostrum et regni huius statum pacificum turbare mollientis foventi adherendo ex ipsoque castro possessiones et bona quamplurium fidelium regni­colarum nostrorum igné et preda vastando contra nostram maiestatem incurrisse dicitur, ad nos iuxta huius regni nostri Hungarie predicti laudabilem consuetu­dinem devoluta fore perhibetur. (Nagyszombat város lt. Középkori oklevelek. 71. sz.) Hosszasabban idéztünk az oklevélből, mert az egyetlen, amely ellene szól felfogásunknak, hogy Dédi és Budai Farkas László két különböző személy. Az idé­zet szerint a Nagyszombatban háztulajdonos Szentgyörgyi Farkas László, eszter­gomi várnagy Szécsi Dénes érsek embere, ez pedig, mint sok más adat bizonyítja, Dédi vagy Lábatlani Farkas László volt. Az utóbbi életrajzi adataival azonban nem egyeztethető össze sem a Szentgyörgyi név, sem a nagyszombati ház birtok­lása. Hogyan jut a Szentgyörgyi névhez, amikor családja, amíg Lábatlan nem lesz az övé, következetesen Dédről nevezi magát (Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. köt. Bp. 1894, 671.), s hogyan szerez házat Nagyszombatban? Mindez a Budán Tirnauernek is nevezett Farkas Lászlóhoz sokkal jobban, sőt jól illik. Az oklevél kitétele, hogy Szentgyörgyi Farkas László esztergomi várnagy volt, a királyi kancellária — elismerjük: szokatlan — tévedé­sével magyarázható, amit a zavaros állapotok s a rendelkezésnek a hadjárat során történő írásba foglalása éppen úgy valószínűsíthetnek, mint az adományosok helytelen információja. Az adományosok, Guti Országh Mihály főkincstartó 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom