Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mályusz Elemér: Budai Farkas László = László Farkas von Buda 153-187

34 A ház — bérösszegéből következtetve — nem tartozott a jelentősebbek közé. Mivel az örökbérleti kötelezettséget i : 10 arányban lehetett megváltani (Zsigmondkori Oklevéltár. Bp. 1956—1958, II. köt. 5261. sz. általános rendelkezés, 1728, 3617, 5026, 6738, 7470. sz. egyes esetek), értéke 40 aranyforintra tehető. A házat Pataki (i. m. 245, 271, 3. és 10. vázlatlap) az utca nyugati oldalára helyezi, és azzal az épülettel azonosítja, amelyet 1415-ben Örmény Márton, 1461-ben Gros Jakab szerzett meg. Bnnek a háznak a bére azonban mindkét alkalommal 24 forint (Pataki i. m. 283, 7. jegyzet és 296, 88. jegyzet), s így szükségképpen más, mint amelyet Tirnauer Farkas vett bérbe. 35 így értjük az Ofner Stadtrecht 71. §-át, szemben Relkovic N., Buda város jogkönyve. (Ofner Stadtrecht.) (Művelődéstörténeti Értekezések 12. sz.) Bp. 1905, 261, 266. magyarázatával. A 71. és 174. §-ok összevetéséből kétségtelen, hogy a Gewölbherrek és a Kammerherrek csoportja különbözött egymástól, a 104. és 176. §-okból pedig az látszik, hogy a Krämerek a harmadik csoport tagjai voltak. A középkori kereskedőknek ez a tagolódása annyira általános volt, hogy oly népszerű összefoglalások is megemlítik, mint B. Heil, Die deutschen Städte und Bürger im Mittelalter. (Aus Natur und Geisteswelt. 43. köt.) 4. kiad. Leipzig und Berlin 1921, 66. 36 G. Below, Probleme der Wirtschaftsgeschichte. 2. kiad. Tübingen 1926, 302. kk., 311. kk., 341, 382. Fr. Rörig, Die europäische Stadt und die Kultur des Bürgertums im Mittelalter. Göttingen. 82. kk. 37 A jogkönyv azon fejezeteknek, amelyek a csapók, posztónyírók, festők, ványolók jogait volnának hivatva feltüntetni, csak a címeit közli (132, 135, 140, 141. §). A takácsokról szóló 131. § a készítésről megemlékezik ugyan, az árusításról azonban nem. 38 Stoeven i. m. 36. 39 obrister dreysker in dem kunigreich zu Vngern. Pozsony város lt. Protocollum actionale 75. OL. Pényképgyűjt. 40 Matunák M., Eredeti oklevelek a körmöcbányai püspöki malomról. Történelmi Tár. Új folyam 8 (1907) 321. -Krizskó P., A körmöci régi kamara és grófjai. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. VIII. köt. 10. sz.) Bp. 1880, 25. 41 Mollay i. m. 9, 22. 42 32. §• 43 Céhszervezetük bizonyítéka, hogy az Ofner Stadtrecht 176. §-a szerint két választott elöljárójuk volt. 44 Ofner Stadtrecht 68, 82. §. 45 A családról közelebbi adatot nem ismerünk. 46 A huszitizmus és a magyar nép. Századok 90 (1956) 575. 47 domus eorum in penetraÖbus. A városházát az Ofner Stadtrecht ismételten említi. Mollay i. m. 218, „Rathaus" címszó. 48 J. G. Schwandtner, Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. [Bécs] 1746. I. köt. 237. kk. 49 Salamon i. m. II. köt. 361. kk. — Székely i. m. 576. kk. Egyébként, ha Albert király első budai tartózkodásakor, 1438 első hónapjaiban zajlott volna le, akkor is Farkas László — előző — bíráskodására esett volna. 50 Liliencron i. m. I. köt. 368. kk. 51 Szűcs i. m. 278. kk. — Székely i. m. 354. kk. 52 Ezek szerepét a magyar történetírás által korábban fel nem használt, teljes forrásanyagra támaszkodva elemzi Székely i. m. 576. kk. 33 Liliencron i. m. I. köt. 368. 54 Székely (i. m. 577) Heltai alapján az olasz kereskedők kifosztását is említi, a XVI. századi szerző előadása azonban nem látszik helytállónak. 35 ipsi iudex et iurati ceterique cives ipsius civitatis nostre Budensis habito inter se diligenti tractatu et sana del[iberatione] volentes, ut sicuti ipsi et prefati universi cives et hospites iamdictarum ambarum communitatum odiis ac rixis et diversarum discordiarum materiis inter ipsos a pluribus iam transactis annis et temporibus subortis et h[inc amicjabiliter pertractatis domino concedente ipsisque 180