Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mályusz Elemér: Budai Farkas László = László Farkas von Buda 153-187

külön is kötelezettséget vállalt Frigyessel szemben, hogy a Lassla von Tirna, Peter Kolir és lost von Kassaw birtokában levő adóslevelet átszolgáltatja neki.

3 Hivatkozhatnánk továbbá arra is, hogy Pozsony város 1442. febr. 11-én Lazzla Tirnher-t magyarországi főharminca dósnak nevezi,

4 Erzsébet pedig dec. 2-án főharmincadosának Ffarkas Lasla-t mondja,

5 úgy véljük azonban, hogy több bizonyítékra már nincs szükség, s a Farkas-Tirnauer azonosságot vitathatatlannak tekinthetjük. Mégis, hogy az olvasó maga is meggyőződhessék feltevésünk helyességéről, minden egyes okleveles adatnál jegyzetben fel fogjuk tüntetni, hogy a családnév mily változatban szerepel. Elismerjük, hogy játékszerű időtöltésnek tűnhet fel szétválogatni és összerakosgatni több-kevesebb cédulát, amelyekre a Farkas, Tirnauer nevek vannak feljegyezve, sőt azt is elismerjük, hogy az olvasó kétségét, vajon érdemes-e ilyesféle dologgal vesződni, azzal sem oszlatjuk el, ha jelezzük, hogy a probléma még kuszáltabb, mert egy alkalommal Farkas Lászlót Szentgyörgyinek nevezték. A genealógiai kapcsolat tisztázása még akkor sem igen éri meg a reá fordított időt és fáradságot, ha olyan emberről kívánjuk megállapítani, vajon magyar vagy német származású volt-e, akinek bíráskodása alatt dőlt el fegyveres küzdelemben, hogy a magyar céhpolgárságnak a korábbinál nagyobb részt kell kapnia a budai városi tanácsban. A Budai Farkas Lászlóról fennmaradt adatok egyedül azért igényelhetnek nagyobb figyelmet, mint egy nem is nehéz rejtvény megfejtése, mert összeillesztésük közben megállapíthatjuk, hogy egy budai patrícius mire használta fel azokat a politikai és gazdasági előnyöket, amelyeket a XV. század közepének zavarai közt, tagadhatatlanul ügyesen feltalálva magát, biztos kézzel ragadott meg. Farkas László 1438. márc. 17-én, amidőn legelőször feltűnik — mégpedig Tirnauer néven — előttünk, Buda város főbírája.

6 Mivel Budán a tisztújítás napja április 24-e volt, bizonyosra vehető, hogy Zsigmond uralkodása alatt választották meg bíróvá. Közéleti szerepléséről korábbi időrendi adat nem ismeretes. A budai bírák teljes névsora, sajnos, nem áll rendelkezésünkre,

7 talán sohasem lesz teljes, s így bizonytalan, vajon 1437 előtt nem viselte-e a bírói tisztet, sőt azt sem tudjuk eldönteni, hogy 1438-ban, Szt. György-napkor nem választották-e meg újból bíróvá. De talán nem is fontos, hogy szoros egymásutánban nyerte-e el azok bizalmát, akik a város vezetését kezükben tartották. Az a lényeges, hogy az uralkodó csoport tagjai az 1439-i tisztújításkor mint a maguk emberét ültették ismét a bírói székbe. Farkas László 1439. ápr. 24-vel kezdődő bírói ténykedése adatszerűen igazolható. Ez év aug. 15-én Erzsébet királyné Farkas Lászlót — okleveles adatban ez alkalommal először ily néven — Buda bírájának és egyszersmind harmincadispánnak mondotta.

8 Az a körülmény, hogy Farkas László országos szerephez jutott, a központi pénzügyigazgatási szervezet egyik szektorának irányítójává lett, alkalmasan magyarázhatná nevének második változatát. Úgy lehetne felfognunk, hogy a Budai megjelölés, amelynek otthon semmi értelme 154